A Nagyerdő alatti tó haszonbérbe adásáról döntött Barót tanácsa. A cél az, hogy hosszú távra olyan gazdája legyen, aki környezetét rendben tartja és a városlakók számára kikapcsolódási lehetőséget teremt. A tó ily módon való értékesítésével nem mindenki értett egyet: a tervezet elfogadásakor az Erdélyi Magyar Néppárt két tanácstagja, sőt, egy RMDSZ-es is tartózkodott.
Lázár-Kiss Barna András polgármester örömét fejezte ki, amiért a tanács megszavazta a haszonbérbe adás meghirdetéséről szóló határozatot: meggyőződése, hogy találni olyan jó, fejlesztésében érdekelt vállalkozót, aki igazi szabadidőközponttá alakítaná azt. „A város fejlesztésre fordítható pénzének zömét a vízhálózat, az utak és utcák rendbetételére fordítjuk, ezért a Nagyerdő alatti tó modernizálására jó ideig nem lenne elég forrásunk. De valamit kezdenünk kell vele, mert a jelenlegi helyzet nem fenntartható: mindenütt gyom és szemét – az ismeretlenek által felelőtlenül odaszállított nagy mennyiségű hulladékot idén többször is nekünk kellett elszállítanunk. Jó lenne, ha többen is részt vennének a nyilvános, zárt borítékos versenytárgyaláson, és az évi tizenkétezer lejes bér többszöröséért vennék haszonbérbe a területet. Még jobban szeretném viszont azt, ha olyan ember kezébe kerülne, aki folyamatosan fejlesztené és szégyenfoltból a város büszkeségévé tenné a Nagyerdő alatti területet” – nyilatkozta a városvezető.
A néppárti tanácstagok egyetértettek azzal, hogy rendezni kell a terület környékét, ám mivel fenntartásaik vannak – miért a választások előtt három héttel lett sietős a kérdés? –, tartózkodtak a voksolásnál. „Tarthatatlan az a helyzet, ami a tó környékén van, de nem tartjuk helyesnek, hogy az új testület megalakulása előtt alig néhány héttel döntsünk róla. Ezt nem csak én és Pál Levente láttuk így, hanem az RMDSZ-es oldalról Molnár Orsolya is, illetve nem tudom, mi lett volna az álláspontja annak a két kollégának, akinek telefonos kapcsolata nem sokkal a szavazás előtt megszakadt, vagy Nagy István független tanácstagnak, aki nem vett részt az ülésen. Szóval a tervezet elfogadása egyáltalán nem volt diadalmenet, mindössze egy szavazaton múlt a sikeressége” – nyilatkozta Dimény László.
A kérdéses, közel tízhektáros területet Nagy István polgármestersége idején, 2011-ben vásárolta meg az önkormányzat ötvenezer lejért. Hivatalos besorolása szántóföld: az alatta húzódó belszinti bánya felületi rétegének megroppanása miatt keletkezett meder telt fel természetes módon talajvízzel, átminősítésre sosem került sor. A campus építője, a székelyudvarhelyi Sigapress Rt. a ki nem fizetett számlák miatt 2014-ben Barót magánvagyonában szereplő ingatlanokat és külterületeket foglalt le, köztük ezt is; a végrehajtó iroda által tartott árverésen négy helyi vásárlójelölt jelentkezett, és 130 ezer lejig srófolta fel az árat. Az árverés jogosságát sikeresen megfellebbezte a városháza, ezért a telek végül nem került a liciten legnagyobb összeget ajánló tulajdonába.