Az észak-erdélyi autópálya azon szakaszocskájáról van szó, melynek építésekor Răzvan Cuc volt szociáldemokrata szállításügyi miniszter még igen harcias kedvében versenyt szorgalmazott: mutassa meg, úgymond, Románia, hogy meg tudja előzni Magyarországot sztrádaépítésben. Arról nem beszélt, hogy román oldalon mindössze 5,3 kilométernyi pályát építettek ily szédítő gyorsasággal, míg magyar oldalon 26,5 kilométert adtak át.

Nem csoda hát, hogy a hétvégi avatóünnepségen Lucian Bode nem folytatta hivatali elődje nevetséges dicsekvését – igaz, maga is magyarázkodni kényszerült nemrégiben szenvedett autóbalesete miatt, amikor is az őrző-védő szolgálatnál dolgozó sofőrje szabálytalanul, záróvonalon, kanyarban előzött.

Az autópálya avatása egyben határátkelő megnyitását is jelenti, és ezért a román oldalon igencsak rövid táv ellenére mégiscsak fontos esemény. Különösen azért, mert az átkelő a magyar–román határon található: két olyan szomszédos ország között létesít újabb kapcsolatot, melynek viszonya az elmúlt időszakban több nézeteltéréstől, konfliktustól volt terhes. A hétvégi esemény tehát arra is alkalmat szolgáltatott, hogy a magyar–román államközi viszony ismét előtérbe kerüljön. Nem véletlenül jegyezte meg Bogdan Aurescu, a bukaresti diplomácia vezetője, hogy szükség van a hasonló eseményekre a két ország kapcsolatában. És nem véletlenül hangsúlyozta Szijjártó Péter sem: az új közúti összeköttetés jó alap arra, hogy bizalmat és kölcsönös tiszteletet építsen a két ország között, melyre építve a nehéz kérdések is megoldhatóak lesznek. S bár egy határátkelő megnyitása azonnali és radikális változást nem jelenthet a román–magyar kapcsolatokban, azért némi bizakodásra okot adó fejleményt magunk is észlelhettünk az elmúlt időszakban. Szijjártó Péter legutóbb a trianoni szerződés századik évfordulóját megelőző időszakban látogatott Romániába, egy olyan érzékeny időszakban, amikor román kollégája, mint azt maga is elismerte, inkább kivárt volna. S bár túl sok konkrétumban akkor sem állapodtak meg – például Bukarest közölte: írásos egyezményhez köti a Budapest által finanszírozott gazdaságfejlesztési program folytatását –, azóta érezhetően kevesebb a nyilvánosság előtti üzengetés, kirohanás. A csend pedig lehetőséget is rejteget magában a problémák kibeszélésére, közös célok, programok kidolgozására.

A hétvégén megnyitott határátkelő, az autópálya-szakasz avatása tehát tenyérnyi aszfaltnál többet is jelenthet – ha annak is jele, hogy Bukarest végre rájön arra: szomszédjaival együtt építkezve erősebbé válik.