1985-ben készült Az én kis falum című filmje minden idők egyik legnépszerűbb cseh vígjátéka, amely 1986-ban újabb Oscar-jelölést hozott a rendező számára. A filmben Bán János Jászai Mari-díjas színész alakítja a főszerepet. Színészként Menzel legutóbb Martin Sulík szlovák rendező Tlmocník (Tolmács) című filmjében szerepelt.
 

Bán János: Mentorom és barátom volt

„Jiří Menzel nem csak a mentorom, hanem a barátom is volt. Egészen kivételes kvalitás, humanizmus és mély szakmai tudás jellemezte film- és színházi rendezőként, illetve színészként egyaránt” – mondta Bán János színművész tegnap az MTI-nek az elhunyt alkotóra emlékezve. Bán János több alkalommal dolgozott Menzellel. Amikor 1983-ban a Stílusgyakorlattal prágai vendégjátékon jártak, Menzelnek már megvolt Az én kis falum forgatókönyve, amelyet Jan Sverák írt. „A Stílusgyakorlatban van egy parasztjelenet, amelyet Gáspár Sándorral adunk elő, és egy néma suttyót játszom benne. Azt hiszem, ez vezetett ahhoz, hogy Menzel engem választott Az én kis falum főszerepére, Otík megformálására” – jegyezte meg a színművész.

Arról 2016-ban a budapesti Cseh Filmkarneválon (amelyen Jiří Menzel is meghívott vendég volt) beszélt Bán János, hogy Az én kis falum élete fontos mérföldköve volt, a film magabiztosságot adott neki színészként, emellett összehozta a cseh kultúrával, a hrabali, hašeki világszemlélettel. „Hrabal Őfelsége pincére voltam című művéből írt filmje magyarországi bemutatóján, 2007-ben Menzel úr azt mondta, két igazi barátja van Magyarországon, Szabó István és Bán János. Megtisztelő volt számomra a barátsága” – mondta Bán János.
 

Trabanttal a Hiltonig

Jiří Menzel nagy művész és nagyszerű ember volt, akitől rengeteget lehetett tanulni – mondta el Szabó G. László, a Menzel pályafutását bemutató Trabanttal a Hiltonig című könyv szerzője. „Tanultam az emberségéből, türelméből, odaadásából, a szakmai alázatából” – méltatta az elhunyt rendezőt a Hevesi Sándor-díjas újságíró.

„Borzasztóan szerette Magyarországot, a magyar kultúrát, szerette a magyar művészeket. Rendezett egyebek mellett a Katona József Színházban, a Márta István által vezetett Új Színházban és a József Attila Színházban is. Sok művésszel állt valóban közeli kapcsolatban, de a legszorosabb kapcsolata Törőcsik Marival és Bán Jánossal volt. Jánossal azért, mert vele forgatta Az én kis falumat. Törőcsik Marival viszont soha nem dolgozott. Mindkettejüknek nagy vágya volt egy közös színházi munka, végül nem sikerült egyeztetni. Törőcsik Mari azonban mindig azt mondta, hogy neki két testvére volt a szakmában, az egyik Bara Margit, a másik Jiří Menzel” – mesélte Szabó G. László.

Újságíróként körülbelül harminc éve dolgozott vele először, úgyhogy a 2011-ben megjelent Trabanttal a Hiltonig című könyvnek nagyon sok interjúelőzménye volt. Hálás riportalany volt. „Sok sajtótájékoztatóján tolmácsoltam, és láttam, hogy mennyi türelemmel, odaadással képes válaszolni a sokadszorra feltett kérdésekre is. Soha senkit nem siettetett, mindenkihez emberként viszonyult, ezt szerettem és tiszteltem benne a legjobban” – emlékezett. „Ritkán fordul elő, hogy az ember olyan nagy művésszel találkozik, aki emberként is nagy tud lenni. Jiří Menzel nagy ember volt. Ez rokonította Bohumil Hraballal. Két külön pályán futottak, az egyikük rendező-színész-forgatókönyvíró, a másik pedig klasszikussá vált író. Mindketten ugyanazt a hangot megütve tudtak szólni a hétköznapok emberéhez. Soha, egyikük sem tett különbséget ember és ember között” – fogalmazott.

Mint hozzáfűzte, Menzel csodálatos filmeket hagyott maga után, és mielőtt utolérte volna a betegség, még nagy tervei voltak. „Az életmű azonban így is kerek, amíg mozi lesz a földön, vagy az ember előveszi a Szigorúan ellenőrzött vonatokat, a Sörgyári capricciót vagy a Hóvirágünnepet, az első pillanatok után ráérez, hogy egy világklasszis alkotó munkáját nézi” – mondta Szabó G. László.