A levél kitér arra, hogy az RMDSZ által kidolgozott és 2017-ben elfogadott törvény szerint a kisebbségeknek biztosítani kell az anyanyelvükön beszélő egészségügyi, illetve szociális személyzetet, ha az adott településen legalább 20 százalékos az arányuk vagy ha közösségük létszáma meghaladja az ötezer főt. Brassóban ez a feltétel nem adott, a miniszteri rendelet értelmében pedig a Kovászna és Hargita megyei súlyos betegeket már nem lehet Marosvásárhelyre szállítani, ahol magyarul is tudó személyzet is van, mert Fehér és Szeben megyét csatolták Maros megyéhez. Benkő Erika megjegyzi, hogy az orvosi szaknyelv megértése a román anyanyelvűek számára sem egyszerű, a kisebbségeknek pedig eleve korlátozott tájékozódási lehetőségeik vannak, holott a beteg és az egészségügyi személyzet (orvosok, ápolók) közötti kommunikáció világos és érthető kell hogy legyen, ennek ugyanis lényeges szerepe van a diagnózis megállapításában és a gyógyítás folyamatában is.

A képviselő emlékeztet arra, hogy Románia több törvényt és nemzetközi egyezményt is elfogadott a minél szélesebb körű kisebbségi nyelvhasználatot illetően, az Európai Tanács pedig az idén márciusban kifejezetten felhívta a figyelmet a regionális és kisebbségi nyelveken való tájékoztatás fontosságára az új koronavírus által okozott járvány idején, és két kérdést intézett Nelu Tătaru egészségügyi miniszterhez: mikor szándékszik módosítani említett rendeletét, ezzel visszacsatolni Marosvásárhelyhez Kovászna és Hargita megyét, hogy az itteni betegek is élhessenek az anyanyelvhasználatra vonatkozó, törvényes jogaikkal, illetve hogy mit szándékszik tenni miniszterként a magyar nemzetiségű polgárok diszkriminációjának megszüntetéséért. Benkő Erika írásbeli választ vár.