A Szatmár megyei Ákoson felújítás után felszentelték Erdély egyik legnagyobb Árpád-kori román stílusú bazilikáját vasárnap. A templom a középkori Ákos nemzetség családi monostoraként épült a 12. században, és máig megőrizte eredeti alakját. A templomot a 16. század második felétől a reformátusok használják.
A templom felújítására az Európai Uniótól nyert támogatást a református egyház és Szatmár megye önkormányzata 2017-ben. A felújítás 2,3 millió lejes összköltségének csupán két százalékát kellett saját forrásokból biztosítani. A pályázati forrásból nem finanszírozható munkálatok költségeit a magyar kormány fedezte egy 15 millió forintos támogatással.
Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára az egész magyar művelődéstörténet kiválóságának nevezte az ákosi templomot. Úgy vélte, száz éve minden magyar határon túlivá vált. A határok ugyanis szétszabdalták az országot és a nemzetet, a határontúliság pedig identitásképező tényező lett.
Pataki Csaba, Szatmár megye önkormányzatának RMDSZ-es elnöke a megye legrégebbi épületeként említette a templomot. „Egy dolog nem változott benne: 800 éve magyarul dicsérik a falai között az Istent.” Azt tartotta fontosnak, hogy a jövőben is legyen olyan közösség, amely keresztyén magyar értékeket képvisel templomon belül és kívül. A hálaadó istentiszteleten Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke prédikált. Kijelentette: azért épült és maradt meg a templom, és azért újult most meg, mert a nép Isten trónjára tekintett. Dobai Zoltán lelkész kijelentette: a templomot évtizedekre, talán évszázadokra sikerült megmenteni az utókor számára.
A csaknem kétezer lelkes Ákoson a lakosok 43 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson, a magyarok túlnyomó többsége református vallású.
