Szőcs Istvánt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. Munkásságának meghatározó műfaja a lendületes irodalmi publicisztika és a tudományos igényű, de olvasmányos, szubjektív hangvételű esszé. Több százra, talán több ezerre tehető irodalommal is foglalkozó cikkeinek, kritikáinak száma, rendkívüli olvasottsága, széles körű műveltsége különös elevenséggel mutatkozik meg művelődéstörténeti írásaiban is, amelyekben történelem és nyelvtörténet, őstörténet, nyelvpszichológia és etimológia szétszálazhatatlanul összefonódott. Sokoldalú munkásságának jelentős vonulatát képezi hozzájárulása a romániai magyar könyvkiadás megújulásához – írta a szervezet a közleményében.  

Pályáját az Ifjúsági Könyvkiadónál kezdte, 1958 és 1968 között az Utunk, 1968 és 1989 között az Előre szerkesztője. 1989-ben vonult nyugdíjba. Az 1990-es évek közepétől a kolozsvári Helikon főmunkatársa. Első publikációitól, az ötvenes évek közepétől kezdve Szőcs István bő három évtizedig elsősorban irodalom- és színikritikákkal, irodalomtörténeti esszékkel van jelen az irodalmi életben. Irodalmi és színikritikái, művelődéstörténeti esszéi, nyelvészeti vitacikkei sajátos színt jelentenek az erdélyi magyar irodalomban. Kétezernél több publicisztikai írása jelent meg.

Főművének a Selyemsárhajó című, több kiadást és témabővítést megért könyvét tartotta, amelyben imponálón mozgósította évtizedek alatt rendszerezett őstörténeti, archeológiai, összehasonlító nyelvészeti, csillagászati, mitológiai, lélektani tudását. 20. századi klasszikus magyar írók (Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Makkai Sándor, Kós Károly stb.) műveit adta közre jegyzetekkel, bevezetésekkel.

Szőcs István tevékenyen részt vállalt politikai és közügyekben. A magyarság védelmében több konfliktust is felvállalt: egyebek között publicisztikai írásokban érvelt határozottan a nagy múltú magyar nyelvű gimnáziumok (líceumok) visszaállítása érdekében, tiltakozott a kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista városvezetése ellen. A legnagyobb, országos méretűvé duzzadt politikai botrányt egy televízióadásban kavarta fel, melyben cáfolta a dákoromán folytonosság elméletét. 2012 novemberében kiderült, hogy a kommunizmus alatt a Securitate beszervezte – olvasható az MMA közleményében.