A képviselőház által tegnap nagy többséggel megszavazott tervezet egyebek mellett lerövidíti a választási előkészületek időtartamát, felére csökkenti a jelöltállításhoz szükséges támogató aláírások számát, és lehetővé teszi, hogy a 21 órai zárórát követően is leadhassák még voksukat azok, akik sorban állnak a szavazókörök előtt. A jogszabályba a végső szavazás előtt bevették azt az előírást is, hogy a külföldön élő román állampolgároknak két nap áll majd rendelkezésükre, hogy leadhassák voksukat. A szenátus által múlt héten elfogadott törvénymódosítás már csak az államfő aláírására vár.

A többmilliós román diaszpóra a tavalyi európai parlamenti, illetve elnökválasztáson is három napig szavazhatott, miután korábban botrányt okozott, hogy a voksolás napján hatalmas sorok kígyóztak a külképviseletek előtt, és sokan nem élhettek választójogukkal. Most a járványhelyzetre hivatkozva kezdeményeztek könnyítést a – hagyományosan jobboldali pártokat támogató – diaszpóra számára, amit az utolsó pillanatban a Szociáldemokrata Párt is elfogadott. Az EP- és elnökválasztással ellentétben a mandátumok tekintetében most ugyanis nincs tétje annak, hogy 10 ezer vagy egymillió voksot adnak-e le külföldön, hiszen azt a törvénycikkelyt, amely a – 41 megyei és a bukaresti mellett létrehozott – 43-as számú külföldi választókerületnek jutó parlamenti helyek számát szabályozza, nem módosították, a diaszpóra tehát mindenképpen négy képviselőt és két szenátort juttathat a bukaresti parlamentbe.

A tavalyi elnökválasztás második fordulójában, amikor a külföldi szavazókörök három napig tartottak nyitva, 944 ezer voksot adtak le külföldön, csaknem annyit, mint Bukarestben. A 465 tagú román parlamentben a kétmilliós Bukarestnek 13 szenátora és 29 képviselője, tehát a négymilliósra becsült diaszpóránál hétszer erősebb parlamenti képviselete van.