A napokban valóságos nyilatkozatháború alakult ki az európai uniós és néhány befolyásos tagállam képviselői és az unióból kilépő Egyesült Királyság vezetői között. Október végére ugyanis nyélbe kellene ütni az EU és a szigetország közötti szabadkereskedelmi egyezményt, ám az erről folyó egyeztetések zsákutcába jutottak, miután a britek külön jogszabályt akarnak elfogadni Észak-Írország vonatkozásában. Hogy a csörte mennyire az alkupozíciók megerősítése és mennyire a gazdasági érdekek érvényesítése, arról az elemzők véleménye is megoszlik.
A vita lényege
A tervezet legnagyobb horderejű eleme a brit kormány által is nyíltan elismert módon alkalmas a Brexit-megállapodásban foglalt észak-írországi protokoll felülírására. E 64 oldalas külön megállapodás célja az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozása. Ezen a határon az észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfőbb vívmányaként hosszú ideje semmiféle fizikai ellenőrzés nincs. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, a protokoll alapján Észak-Írország jogharmóniát tart fenn az EU egyes – főleg áruforgalmi – szabályrendszereinek néhány elemével. E megoldás alapján az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti belső kereskedelmi forgalomban esetenként vámellenőrzésnek kell alávetni azokat az importárukat, amelyekről nem lehet kizárni, hogy beléphetnek az EU egységes belső piacára, mindenekelőtt Írországba. A mostani brit törvénytervezet azonban minden körülmények között mentesítené az észak-írországi üzleti vállalkozásokat bármiféle külön vámdokumentációs kötelezettség alól az Egyesült Királyságon belüli kereskedelemben, és felhatalmazná a brit kormányt az északír protokoll előírásainak figyelmen kívül hagyására.
Az Európai Bizottság már a múlt héten éles hangú nyilatkozatban szerződésszegésnek és a nemzetközi jog megsértésének minősítette a tervezetet, és követelte, hogy London a hónap végéig vonja vissza a törvényjavaslatot.
Ellenzők
A brit politikai életben hosszú ideje nem tapasztalt ellenállás bontakozott ki a hét elejére a törvénytervezettel szemben, hiszen a javaslatot az összes élő volt brit miniszterelnök és a Boris Johnson jelenlegi kormányfő vezette előző kabinet jogi főtanácsadója is támadja. Geoffrey Cox, a konzervatív párti kormány egykori jogi főtanácsadója szerint „becsületünk, hitelességünk, önbecsülésünk és jövőbeni globális befolyásunk függ attól, hogy tartjuk-e adott szavunkat”. David Cameron volt konzervatív párti miniszterelnök kijelentette: súlyos fenntartásai vannak a törvénytervezettel szemben. Ugyanakkor négy volt brit kormányfő – Theresa May, Tony Blair, John Major és Gordon Brown – is nyilvánosan elítélte Boris Johnson kormányának törvénytervezetét, és az alsóházi konzervatív frakción belül is egyre szélesebb körű az ellenállás.
Az uniós tisztségviselők természetesen éles hangon ítélik el a brit lépést. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Brexit-egyezmény teljes körű végrehajtására szólította fel az Egyesült Királyságot az írországi béke és stabilitás, valamint az egységes piac integritásának megőrzése érdekében. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint pacta sunt servanda, vagyis a megállapodásokat teljesíteni kell. Hasonló hangnemben és tartalommal üzent a francia elnök és a német kancellár is.
Közben London szabadkereskedelmi megállapodást kötött Japánnal, melynek értelmében a japán piacra irányuló brit export 99 százaléka vámmentes lesz. Ez az első olyan szabadkereskedelmi megállapodás, amelyről London a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta önállóan egyezett meg egy magasan fejlett, világgazdasági szinten is nagy súlyú Európán kívüli országgal.
A brit külkereskedelmi minisztérium adatai szerint Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelmi forgalma 2018-ban megközelítette a 660 milliárd fontot, miközben a Japánnal folytatott kétoldalú kereskedelem értéke nem egészen 30 milliárd font volt abban az évben. Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként 40 szabadkereskedelmi szerződés részese volt, és ezek 70 országra terjedtek ki. A brit külkereskedelem 12 százaléka ezeknek a külső országokkal kötött EU-szerződéseknek a hatálya alapján zajlott.
Biztosítási kötvény
Boris Johnson brit miniszterelnök hétfő esti, a londoni alsóházban ismertetett álláspontjában kifejtette: London egyáltalán nem kíván élni azokkal a jogkörökkel, amelyeket a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás egyes pontjait potenciálisan felülíró törvénytervezet nyújtana, de a tervezet „biztosítási kötvényként” szolgálna. A brit kormányfő szerint az Európai Unióban ugyanis bizonyítottan megvan a hajlandóság a Brexit-megállapodás egyes elemeinek – mindenekelőtt az Észak-Írországról szóló külön protokollnak – az „abszurd” értelmezésére, hiszen az EU az elmúlt hónapokban „szélsőséges, észszerűtlen módon” viselkedett, azzal fenyegetőzött például, hogy megtiltja az Egyesült Királyságnak az állati eredetű termékek exportját. „Tűrhetetlen az a helyzet, hogy EU-partnereink komolyan úgy hiszik, módjukban áll országunk feldarabolása” – fogalmazott Johnson.
