Költséges múltmentés

Községlátogató riportunk címének fordítottja is érvényes, mert mentés-restaurálás és teljes felújítás közepette kaphattuk lencsevégre az uzoni Pünkösti-kúriát, amelyet uniós pénzalapokból varázsol újjá a községvezetés, így ott a múltmentés jelenkori eseménnyé lett. Mondhatnánk, hogy a kúria Alsó-Háromszék egyik legfontosabb műemlék épülete, mert ma már itt csak ehhez kapcsolható a negyvennyolcas önvédelmi harc kirobbanása. Ennek a családnak volt a szülötte és lakója ugyanis az a Pünkösti Gergely (1820–1912) határőr tiszt, később Bem tábornok segédtisztje, aki 1848. május 30-án kihirdette a jobbágyi terhek megszűnését. Nevét emléktábla és emlékkopja őrzi a polgármesteri hivatal homlokfalán és előterében. Többedszer került felújításra, az egyik régi beavatkozásról egy mestergerenda tanúskodik 1729-ből, amit a munkálatok befejezése után közszemlére tesznek – tudtuk meg Ráduly István polgármestertől. Képmellékletünkön az épülettetőzet mesterien kivitelezett régi tetőácsolata látható. Akárcsak eddig, helyi civil egyesületek székházaként fog működni, s egyik fontos látnivalója lesz azoknak majd, akik székelyföldi útjukon felkeresik Uzont és környékét. Nem túl korai erről álmodni, mert Uzonban, Bikfalván és Szent­ivánlaborfalván is vendégvárásra felkészült panziók, hétvégi házak várják a majdani látogatókat, s azt is remélni merjük, hogy a koronavírus is csak ideiglenes vendég lesz az utazni szeretők számára.

Beépül a kúria tetőtere

Pályázatok bűvkörében

küszködött hosszú ideig a helyi önkormányzat, ezek száma jócskán megnövekedett, mi csak a befutókat kerestük a terepen.

– Uzon településein uniós pénzből zajló munkálatok folynak, melyeket több évvel ezelőtt pályáztunk meg, s ezért megkéstek, de katona legyen a gáton ma, aki ebből a küzdelemből győztesen szabadul – kezdett magyarázatába a polgármester. – A mi pályázataink egy része kivitelezési fázisban van, mások hamarosan indulnak. Gyakorlatilag nincs olyan települése a községnek, ahol egy-két utcában ne dolgoznának, most fejeztünk be például Szentivánlaborfalván önerőből egy faluhosszúságú járdát és vízlefolyót.

Bejártuk a községközpont aszfaltozott utcáit, nagyot változott a településkép. A Beke György utcában a szegélyköveket rakták le, a legtöbb leaszfaltozott utca csak az útburkolati jelzések felfestésére vár. Lisznyó faluban – kormánypénzből – két irányból aszfaltoztak, a megyei úti leágazásától Lisznyópatak felső végéig. Nem marad ki a programból Sepsimagyarós sem, s bár a falut már két irányból aszfaltos úton lehet megközelíteni, a település belterületén kopaszon maradt egy kisebb szakasz, amelyet ez alkalommal aszfaltoznak le. Megkezdték annak a bekötőútnak a korszerűsítését, amely Uzont Uzonfüzessel köti össze, és aszfaltozni fogják a másik bekötőutat is, mely az országútról ágazik le Uzonfüzes felé. Új terv alapján készülnek kivitelezni a szomszédos Bikfalva ágas-bogas utcahálózatának modernizálását-aszfaltozását. A munkavégző mindenütt a sepsiszentgyörgyi székhelyű Valdek cég. Nem kis gond az a beruházás, amelyet a nagyközség ivóvízhálózatának kialakítása megkövetel. Felújították a több mint 300 köbméter befogadóképességű uzoni központi vízházat, újra cserélték ki gépi felszereléseit. Ha a sepsiszentgyörgyi közüzemek, amely Uzonban és Szentivánlaborfalván a szolgáltatást biztosítja, átveszi a vízházat, nem lesz gond az uzoni tömbházak felső emeletein az alacsony víznyomás miatt, s nem lesz akadálya annak sem, hogy működőképes legyen az uniós pénzből már elkészült bikfalvi és lisznyói ivóvízhálózat. Az említett két települést külön-külön rácsatlakoztatták az uzoni vízházra, ezt kötötték össze a városi vízhálózattal. Egyszóval jó minőségű és állandóan ellenőrzött ivóvizet kap majd az említett négy település, és az egész hálózat működtetése átkerül a közüzemek ügykezelésébe.

 – Kérem, szóljon a szennyvízhálózat helyzetéről is.
 – A községközpontban és az ide tartozó három településen teljesen kiépült a szennyvízhálózat, de teljesen csak Lisznyó területe van lefedve. A többi településen önerőből végezzük el a hálózat helyenkénti bővítését. Uzon és Szentivánlaborfalva hálózatát a közüzemek működteti, Lisznyóét és Bikfalváét egyelőre az önkormányzat. A munkálatok befejezése után minden településen a közüzemek fogja működtetni-felügyelni az egész rendszert.

Aszfaltoznak Lisznyóban

Nagy községnek sok a gondja

– Az uzoni szabadidőpark közvetlen közelében meg fog épülni Uzon korszerű óvodája, s ha nem lesz akadálya, egy év alatt el kell készülnie. Lisznyóban nem csak ennyi a tennivaló, mert következik a kultúrház átépítése-korszerűsítése, készen van a műszaki tervünk. A pénz is megvan, de kérdés, hogy találunk-e kivitelezőt. Lehetőség adódott arra is, hogy újra életre keltsük az uzoni szabadidőpark melletti holt árkot. Meglátogatott az országos vízügyi vezérigazgató, és partnerséget ajánlott fel a holt meder élővé tételére. Maroknyi uzoni fiatallal kitakarítottuk az árok szemetesebb részét. Talán még ennél is fontosabb, hogy alkalom nyílik a szentiványi Malom utca aszfaltozására, a Feketeügyön áthajló híd megépítésére egy olyan program révén, amely nem sérti a Rétyi Nyír védett övezetét, de tervünkben szerepel az is, hogy pályázzunk a gáz bevezetésére, Illyefalvánál csatlakoznánk rá az ott elhaladó fővezetékre.
 

Megszólalt a falu

– Nálunk kiülnek a lisznyóiak a kapuk előtti padokra, és örömmel figyelik a hosszú távra szóló helyi változásokat – mondta Németh János falufelelős. – Az aszfaltozó cég gépei két irányból készítik a tükörsima utat ott, ahol nemrég még bokáig ért a sár. Még a Pét utca van hátra, de ígérik, hogy azt is leaszfaltozzák. Összesen 280 család csatlakozik a víz-, szennyvízhálózathoz, mert utána vétek feltöretni az aszfaltot. Mihelyt beadják ide az ivóvizet, indul a szennyvízhálózat is. Törekedőbbek kezdtek lenni a felekezetek. A reformátusok készek voltak a Magyar-hegyen területet cserélni, oda épülne a ravatalozó. Utat készíttetett a helyszínre a hivatal, telkesíttette a területet. A katolikusok kápolnát tataroztak, az ortodoxok örökre felvállalták a közös temető takarítását.

Lisznyó új lelkésze: Gál Adél

Ígéretesnek mutatkozik az ősz

Új lelkészt választott magának a lisznyói református egyházközség, Gál Adél lelkipásztor végzi majd a szomszédos sepsimagyarósi egyházi-papi teendőket is. Beiktatására ugyan még nem került sor, de bemutatjuk olvasóinknak. Mezőpaniti születésűként a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban érettségizett, hat évig képezte magát a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. Hatodévesen már megismerkedett a lelkipásztori teendőkkel, és egy évig segédlelkészként szolgált a sepsiszentgyörgy-szemerjai gyülekezetben. Ezzel a szellemi-gyakorlati csomaggal érkezett, részt vett a leendő ravatalozó területével kapcsolatos hivatalos teendőkben, tatarozzák a paplakot, s a jövőben megújuló kultúrházban bizonyára gyülekezeti terme is lesz a 270 lelkes közösségnek.

Uzonban ígéretesnek mutatkozik a közelítő ősz. A helybeli Tatrangi Sándor Általános Iskola vezetősége felkészült az iskolakezdésre – újságolta Szabó Margit igazgató. Az osztályokban kellemes környezetet sikerült kialakítani. Túl vannak a fontos tennivalókon. Látogatásunk idején fejezték be a parkettázást Szentivánlaborfalván, Lisznyóban a belső vakolást-meszelést, Bikfalván az iskolaépület felújítása miatt a gyermekeket átköltöztették a nemrég korszerűsített kultúrotthon épületébe. A helyi önkormányzat anyagi támogatást nyújtott, emberi erővel is segített az iskolai teendők elvégzésében.

A búcsúzó nyáron kevesebb turista kereste fel Uzon térségét és a jelentős számú bikfalvi, uzoni és szentivánlaborfalvi panziókat. Mint tulajdonosaik elmondták, azért működőképesek maradtak, „besegítettek” a határátkelésekkel kapcsolatos nehézségek, mert így beindult a belföldi turizmus lassú növekedése, jelentősen emelkedett a pihenni is vágyó, utazási jegyekkel rendelkező hazaiak száma. Több panziónál előnyt jelentett a fogadóhelyek tágassága, ami lehetővé tette a járvány miatti megszorítások betartását.

Napjaink jelene/történései holnap-holnapután történelemmé vedlenek.