Amint azt Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke, a szövetség háromszéki szervezetének vezetője, valamint Antal Árpád polgármester elmondta: a jövő egyértelműen az együttműködésről szól, legyen szó közösségfejlesztésekről vagy beruházásokról. Kovászna megye regionális szinten eddig is ebbe az irányba mozgott, legyen szó Székelyföldről vagy Barcaságról, és több kölcsönösen előnyös projektben részt vállalt. A soron következő uniós költségvetési ciklusban viszont újabb lehetőség nyílik, ezúttal kisebb regionális együttműködésekhez lehet támogatást elnyerni, konkrétan a megyeszékhelyek, valamint a municípiumok és a környező közigazgatási egységek közös, összehangolt fejlesztési elképzeléseire. Ennek feltétele, hogy valamilyen jogi entitásba társuljanak az önkormányzatok. Antal Árpád szerint ennek lehetséges formái még nem ismertek, az ősz folyamán a kormány kell majd nyilvánosságra hozza, mely lehet ez.

Nem akarnak rátelepedni a községekre

A szakirodalom három lehetőséget vázol fel mint keret a települések összehangolt fejlesztése terén: a metropolisövezet, a városi növekedési övezet, vagy városi akcióövezet – mutatott rá Antal Árpád. Az elöljáró hozzátette: az első a nagy urbánus központok esetében alkalmazható, a második azt az érzetet keltheti a községek lakóiban, hogy a város rátelepszik a többi közigazgatási egységre, a harmadik pedig egy nagyon erőltetett fogalom. Ezért ők az együttélési övezet megnevezés mellett döntöttek, a jogi forma pedig, amely segítségével pályáznak esetleg, a későbbiekben derül ki. Antal Árpád azt is elmondta, hogy ebben a felállásban elsősorban a mobilitás terén tudnak majd közösen pályázni: a közszállítás és a kerékpáros közlekedés fejlesztésére a települések közötti elérhetőség javítása érdekében. Ez igen kényes megoldandó kérdéssé vált mostanra, mivel amint az a jelenlévő polgármesterek elmondásából kiderült, az elmúlt években a megyeszékhely vonzáskörzetében lévő nyolc községből naponta több mint kétezer ember jár be dolgozni Sepsiszentgyörgyre, illetve több mint ezer gyermek iskolába, de sok az olyan városi is, aki a környező falvakba jár dolgozni. Emellett ugyanebben az időszakban több mint ezer sepsiszentgyörgyi költözött ki a környező településekre.

Antal Árpád, szerint ezek alapján egyértelmű, hogy a város és a községek kapcsolatát szorosabbra kell fűzni. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra és tömegközlekedés. Utóbbit csak kistérségi együttműködéssel oldhatják meg, mivel jelenleg a sepsiszentgyörgyi tömegközlekedési szolgáltatást nem terjeszthetik ki a környező településekre, így a személyszállítást magánvállalatok oldják meg, sokszor vitatható körülmények között. Újságírói kérdésre válaszolva Antal Árpád azt is elmondta, hogy a majdani pályázat előkészítésénél a kiírás függvényében döntenek arról is, hogy a megyeszékhelyen már elindított mobilitási pályázatot összekapcsolják-e a kisrégiós kezdeményezéssel. Antal Árpád leszögezte: a város nem akar rátelepedni a környező községekre, együttélést szeretnének. Ennek jelenleg is vannak jó és rossz oldalai. A jó, hogy a vidékiek igénybe veszik a város kulturális és oktatási szolgáltatásait, a rossz, hogy naponta több ezer ember érkezik autóval a városba munkahelyére, tanintézetekbe. Egy megfelelő tömegközlekedési rendszerrel ezen a negatív jellegen enyhíteni lehetne. Az általános cél is az, hogy ebben az együttélésben a pozitív jellemvonások kerüljenek túlsúlyba.

Lehetőségek tárháza

A nyolc község jelen lévő polgármesterei az együttműködés több lehetséges vetületére tértek ki. Ráduly István, Uzon, illetve Máthé Árpád, Árkos elöljárója szerint egy ilyen együttműködés már csak azért is indokolt, mivel a két község lassan összenő a megyeszékhellyel, így a közös fejlesztések sürgető szükséggé váltak. Fodor István sepsibodoki polgármester szerint a földgázhálózat Olt menti bővítését is elősegítheti egy ilyen övezet létrehozása, Fodor Imre, Illyefalva elöljárója emlékeztetett, korábban már bebizonyosodott, a közigazgatási egységek egyéni fejlesztésével nem lehet hosszú távú eredményeket elérni, csak összehangolt, közös stratégiával. Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere szerint egy ilyen együttműködés olyan patthelyzetben lévő kérdések könnyebb rendezését is lehetővé tenné, mint például az Árkos és Sepsikőröspatak határában elterülő bányató és a hozzá tartozó 250 hektárnyi terület „visszaszerzését” és egyfajta „Székely Balatonként” való hasznosítását.