Csomortányi István a 2020-as év legfontosabb politikai eseményként értékelte az EMSZ megalakulását, emlékeztetve, hogy a szeptember 27-i önkormányzati választáson 12 megyében, 160 helységben 2200 jelölttel szállnak versenybe. Csomortányi arra is kitért, hogy ilyen jellegű pártszövetség létrejöttére 2012 óta nem volt példa, ezt ráadásul egy erdélyi szintű együttműködéssé sikerült felfejleszteni az év eleje óta. Erre utal az is, hogy az EMSZ jelöltjein kívül több településen független jelöltekkel is sikerült megállapodniuk. Ezáltal lehetővé vált, hogy a másik magyar pártból kiábrándult jelöltek ne legyenek arra kényszerülve, hogy román pártok színeiben kelljen elindulniuk. Ami az EMSZ kampányát illeti, az elnök szerint jelöltjeik az építkezést tartották elsődleges szempontnak. A választók minden helyszínen tisztában vannak azzal, hogy a települések eddigi vezetői hogyan végezték munkájukat, ezért a konstruktív hozzáállás jegyében jelöltjeik a jövőbeli feladatok és elképzeléseik ismertetését tekintették elsődlegesnek. Csomortányi kitért az általa romániai demokráciadeficitnek nevezett jelenségekre, melyek a helyhatósági választások megszervezését is jellemzik. Példaként említette, hogy a Központi Választási Iroda akadályokat gördít a regionális pártok elé abban, hogy a választási folyamat tisztességes lebonyolítását ellenőrizhessék, hiszen urnabiztosokat csak a parlamenti képviselettel rendelkező pártok delegálhatnak. Az EMSZ óvása nyomán urnabiztosaik jelen lehetnek, de más alakulatokkal ellentétben őket nem fizeti az állam az elvégzett feladatért.
 

Újból elutasított békejobb

Csomortányi István és Toró T. Tibor is hosszan fejtegette meglátásait az erdélyi magyar–magyar párbeszéd kapcsán, melyet a maguk részéről az elmúlt két évben folyamatosan szorgalmaztak. Felidézték, hogy ajánlatuk az erdélyi magyar politikai szervezetek között az akkor még mind a négy választásra szóló együttműködési megállapodás lett volna, ám ez nem valósult meg. Csomortányi szerint azzal, hogy a mostani helyhatósági választások előtt sem sikerült megállapodni, az EMSZ-nek egy sor döntést egyedül kellett meghoznia, hogy hol, hogyan járjanak el a jelöltállítás kapcsán. Ezek egy része a szövetség esélyeit rontja, de biztosítékot jelentenek arra, hogy a magyar jelöltek valós eséllyel induljanak a választáson. Példaként Marosvásárhelyt, Szatmárnémetit, Maros és Szatmár megyét említette, ahol visszaléptek, nem indítottak polgármester-, illetve megyei önkormányzati elnökjelöltet, így próbálják maximalizálni a magyar szavazatokat és csökkenteni a román pártokra való átszavazást. Egy megfelelő magyar–magyar választási együttműködés révén az önkormányzati jelenlétet maximalizálni lehetett volna, ami azért is kiemelten fontos lenne, mivel az elkövetkező időben az önkormányzatok az erdélyi magyarok védőbástyái lesznek. Jól láthatóak azok a folyamatok, amelyek arról árulkodnak, hogy a bukaresti elit célja a magyar képviselet kiszorítása a kormányzati munkából.

Az elmúlt harminc év hintapolitikája miatt romlottak a magyar érdekérvényesítés esélyei, s az a Kelemen Hunor-féle stratégia, hogy az önkormányzati választások után, ahol csak lehet, az RMDSZ-nek a liberálisokkal kell együttműködnie, azért is működésképtelen, mert a Nemzeti Liberális Párt jó néhány helyszínen hallani sem akar a szövetségről. Számos helyen egyedül az EMNP a tárgyalóképes magyar erő – jelentette ki. Az elmúlt évek hibás politikája miatt nem csak az RMDSZ, hanem az erdélyi magyarság tárgyalási pozíciói is romlottak, s ennek a közelgő parlamenti választások alkalmával még súlyos következményei lehetnek. Az RMDSZ-t láthatóan komoly problémák sújtják. Az európai parlamenti választásokat követően világossá vált, hogy az RMDSZ számára már az 5 százalékos küszöb átlépése is kihívást jelent, és az csak a Kárpátokon túli pluszszavazatokkal és a román pártokkal szövetkezve megoldható, most a budapesti nemzetpolitika képviselőihez fordultak. „A nagy segítségül hívta a még nagyobbat a kicsi ellen, de a népmesében is van olyan, hogy a kicsi a bölcsebb, és győzedelmeskedik” – fogalmazott Toró T. Tibor.

Stratégiai hiba

Toró T. Tibor komoly stratégiai hibának tartja azt, ahogyan a magyar nemzetpolitika – vélhetően az RMDSZ lobbiereje miatt, félrevezetése hatására, tévedésből – a jelenlegi önkormányzati választásokhoz viszonyul. Mint ismert, az elmúlt időszakban a magyar kormány több tagja az RMDSZ mellett foglalt állást, és az érdekvédelmi szervezetre való szavazásra biztatták az erdélyi magyar választókat. A néppárti politikusok szerint az RMDSZ félretájékoztatta a magyar nemzetpolitika szereplőit. Az EMNP alelnöke szerint a jelenlegi magyar nemzetpolitika képviselőivel a legfontosabb elvi vitáik akkor alakulnak ki, amikor megkérdőjelezik, hogy a több mint egymilliós erdélyi magyar közösségben létjogosultsága van a többpártrendszernek. „Szegénységi bizonyítvány lenne, ha nem tudnánk több magyar jelöltet is kiállítani az önkormányzati választásokon olyan településeken, ahol többségben van a közösség. Hogy nézne ki Székelyföldön újra az egypártrendszer, amelyre az idősebb generációk még emlékezhetnek? Aki emellett teszi le a voksát, az stratégiai tévedésben van. Erdély megbír két magyar pártot, s az más kérdés, hogy azok milyen játékszabályok mentén működnek. Az önkormányzati választásokon a versenyé kell hogy legyen a főszerep minden olyan helyen, ahol az nem veszélyezteti a magyar jelenlétet” – szögezte le Toró T. Tibor. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az EMSZ-szel a kétpólusú erdélyi magyar politikai rendszert teremtették meg, egyensúlyt hozva létre, és nagy tévedés lenne ezt a kényes egyensúlyt megbontani felülről belenyúlva.

Az RMDSZ inkább a bukaresti képviseletre helyezi a nagyobb hangsúlyt, az EMSZ pedig az önkormányzati munkára. A két politikus meglátása szerint a magyar kormány tagjai nem tudják döntő módon befolyásolni a romániai helyhatósági választások eredményét. „Amit Orbán Viktor miniszterelnök mond, annak súlya van, ám ő egyelőre nem szólalt meg” – mondta Toró T. Tibor, hozzátéve: a helyhatósági választási eredmények birtokában, decemberben a parlamenti megmérettetésen kellene együttműködnie a két alakulatnak, ebben segíthet Budapest. Újságírói kérdésre válaszolva Toró T. Tibor kifejtette: nem lát legitimitási problémát abban, ha az RMDSZ-nek azt követően ajánlanak együttműködést, hogy a kampányban sorozatos támadásokat intéztek ellene, inkább a békejobb sorozatos elutasítása tekinthető illegitimnek. Ugyancsak a sajtó érdeklődésére a néppárti politikusok, bár pontos számokat nem mondtak, de azt elismerték, hogy a 2016-ban az EMNP és az MPP által elért összesített eredmények „alá” nem szeretnének menni. Bíznak továbbá abban, hogy az RMDSZ is belátja: nem csak a választási eredmények alapján kell megítélni az együttműködés lehetőségét, hanem az összefogás mozgósító, felhajtóereje alapján.