Tíz éve vette át a megyei önkormányzat a megyei kórházat, ahol azóta sokat fejlesztettek, de sok még a tennivaló is. A cél a betegközpontú egészségügyi ellátás megteremtése – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen az RMDSZ megyei önkormányzati jelöltjei közül az egészségügyben dolgozókat mutatták be.
2010-ben Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter volt az, aki a decentralizálást végrehajtotta, így a megyei kórházak a megyei önkormányzatok, a városiak pedig zömmel a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerültek. Háromszéken csak a kézdivásárhelyi és a baróti, mert a kovásznai és a bodzafordulói a szívkórházon keresztül most is a minisztériumhoz tartozik – emlékeztetett Tamás Sándor megyeitanács-elnök. Elmondása szerint Sepsiszentgyörgyön építőtelepet vettek át, de európai uniós alapokból, kormánytámogatásokból és saját költségvetésből sikerült korszerűsíteni az épületet, javítani a felszereltségén, és száz orvost idevonzani (habár nem mind maradtak); a következő időszakban a városi kórházakra is nagyobb figyelmet fordítanak. Az is az elmúlt évek eredménye, hogy sikerült kiépíteni a háromszéki kórházak és a megyei önkormányzat közötti szakmai és anyagi jellegű együttműködést, emellett pedig az alapellátással is törődtek, tíz év alatt 103 családorvosi rendelőből 53-at újítottak fel. Ezt folytatni kívánják, mert ahol nincs megfelelő rendelő, onnan a betegek közvetlenül a megyei kórház sürgősségéhez fordulnak ellátásért; ennek az osztálynak a forgalma öt év alatt megduplázódott, ám a páciensek fele családorvosi szinten megoldható problémával fordul a kórházhoz – magyarázta.
A családorvosi rendelők, a járóbeteg-gondozók és a kórházak munkájának összehangolásával javulna a helyzet, ezen kell dolgozniuk azoknak a szakmabelieknek, akiket megyei tanácstagságra jelöltek.
Integrált, emelt színvonalú, betegközpontú ellátás megteremtése a célja Tarczali Mária kézdivásárhelyi gyermekgyógyásznak, aki több évtizedes tudását, tapasztalatát állítja ennek szolgálatába. A főorvosnő elmondta: a városi és a megyei kórházak között már van együttműködés, távkonzultációra is van lehetőség, a betegek kivizsgálásával, kezelésével kapcsolatos ügymenet azonban még mindig túl bonyolult, az ide-oda küldözgetést fel kell számolni. Ezen kívül különböző egészségvédelmi és szűrőprogramok kiterjesztését is fontosnak tartja, az anyatejes táplálástól az életmód-tanfolyamokig, mert „egészséges gyermekből lesz egészséges felnőtt”. Erről már nagyon jó tapasztalataik vannak, de többre van szükség, például mentálhigiénés programokra (vannak már szakemberek és civil szervezetek, akik ezzel foglalkoznak, ezeket kell egybehangolni), a középiskolás diákok bevonására, az idősödő emberek segítésére (többek között nappali központok létrehozásával), a szociálisan hátrányos helyzetben levők és a fogyatékkal élők hatékonyabb támogatására.
A siker záloga minden szakterületen a csapatmunka – vallja Para János, a Kovászna Megyei Orvosi Kamara elnöke, aki illyefalvi háziorvosként az alapellátás nehézségeivel szembesül leginkább.
A legnagyobb gond az orvoshiány: a 97 családorvos között egyetlen fiatal sincs, 28-an a 65 éves nyugdíjkorhatár fölött vannak, két év múlva pedig várhatóan 55-en távoznak a rendszerből. Lyukak már most is vannak, hat-hét nagy község rendelője üres, és az országban még nem is itt a legrosszabb a helyzet – megoldást azonban egyelőre nem találtak rá. Eredménynek tartja, hogy a kórházakkal, szakorvosokkal való egyeztetés után sikerült tisztázni bizonyos formaságokat, és már nem kell ide-oda küldözgetni a betegeket egy-egy receptért, de nem csak szakmai téren szeretne haladást látni, hanem a betegekhez való viszonyulásban is emberibb megközelítést szorgalmaz. Az orvosi kamara elnöke a családorvosok nehézségeiről is beszélt – kevés beteg után keveset fizet az állam, ezért nem vonzóak a falusi rendelők –, és hangsúlyozta: összességében kell tekinteni a rendszert, amelynek a közegészségügyi igazgatóság és az egészségbiztosító pénztár is része. Beszélgetni kell, így többet el lehet érni, mint asztaldöngetéssel – szögezte le, és azt is elmondta: meglepte, hogy a megyei tanács már az első megkeresésükre pozitívan válaszolt, ezért is vállalta a jelöltséget. Ugyancsak tapasztalataival segítené a megyei önkormányzatot a betegközpontú ellátás kialakításában Fejér Zsolt. A kézdivásárhelyi kórház főasszisztense sokáig dolgozott idősek, fogyatékkal élők, rászorulók mellett, vannak elképzelései arról, hogy miképpen lehet javítani az egészségügyi szolgáltatások minőségén.
Végezetül Tamás Sándor még közölte, hogy tíz év alatt megtízszereződött a szociális munkát végző civil szervezeteknek – a Caritasnak, a Diakóniának, a Vöröskeresztnek és másoknak – nyújtott támogatás: míg 2010-ben összesen tízezer lejt kaptak, idén már százezer lejjel támogatják őket, hiszen olyan tevékenységeket folytatnak – többek között idősgondozást, otthoni betegápolást –, amelyeket a megyei önkormányzat nem tud elvégezni.
