Munkalátogatást tett hétfőn a vidombáki reptér látványosan épülő termináljánál Adrian Veștea, a Brassó Megyei Tanács elnöke, George Scripcaru, Brassó polgármestere, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A látogatás célja többek között a Barcaság és Háromszék közötti sikeres együttműködés felmutatása volt, mely a légikikötőn kívül a két megyét összekötő úthálózat korszerűsítésében, illetve más közös beruházásokban is megnyilvánult, és amely alapul szolgálhat a további közös regionális fellépéshez.
A terepszemlét követő sajtótájékoztatón elhangzott: a terminálnál a munkálatok az ütemtervhez képest gyorsabban haladnak, és ha minden jól megy, a teljes létesítményt jövő év végére be tudják fejezni, ráadásul az erre a célra megnyitott hitelkerethez sem kellett hozzányúlniuk.
Az elöljárók a Brassó megyei önkormányzat „reptérfelelőseivel”, a kivitelező képviselőivel, valamint az RMDSZ Brassó megyei vezetőivel közösen tekintették meg az épülő terminált. Adrian Veștea a sajtótájékoztatón ismételten felhívta a figyelmet: a légikikötő regionális együttműködés eredménye, Kovászna megye, valamint Sepsiszentgyörgy önkormányzata az első perctől támogatták a kezdeményezést, amely mindkét megyének gazdasági előrelépést hoz. A terminál több mint hatvanöt százalékban elkészült, a szükséges berendezések, felszerelések hamarosan megérkeznek Németországból, és következik ezek beszerelése – részletezte az elnök.
Adrian Veștea arra is emlékeztetett, hogy az első kormánytámogatás a háromszékiek közbenjárása révén vált lehetővé tavaly, idén pedig újabb összegek érkeztek Bukarestből (összesen mintegy 75 millió lej), így nem volt szükség arra, hogy a terminál felépítésére felvett 150 millió lej hitelt felhasználják. A brassói elnök abbeli meggyőződésének is hangot adott, hogy a két megye közötti együttműködés a közeljövőben a Vidombák határában megépülő, Kovászna és Hargita megyét is kiszolgáló regionális kórház kapcsán is folytatódik.
Tamás Sándor szerint a jövő a térségi együttműködésről szól, Háromszéknek és a Székelyföldnek is érdeke mind a reptér, mind a Brassót Bákóval összekötő autópálya megépülése. Egy légikikötő 60 kilométeres körzetében általában fellendül a gazdasági élet és a turizmus, ezért a vidombáki reptér mihamarabbi befejezése a háromszékieknek is kiemelten fontos, így lehetőségeikhez mérten a továbbiakban is támogatják – tette hozzá.
Antal Árpád méltatta a brassói elöljárók kitartását, emlékeztetve, nehéz úgy elképzeléseket véghezvinni, hogy igen kevesen hisznek a megvalósulásban, és az elmúlt tíz évben ez volt a jellemző a vidombáki reptérre. A két megyének közösen sikerült áthidalnia a bukaresti viszonyulást, mely szerint nincs szükség erre a reptérre, és végül a kormánynál is elérték, hogy másként lássák, sőt támogassák azt, amint történt az elmúlt két évben.
Harmincnyolc percre a reptér
George Scripcaru a kétkedőknek, ellenzőknek üzenve elmondta: az összefogás eredményeként a reptér mára már a megvalósulás vége felé tart, és reméli, a regionális kórház megépítésénél is hasonló együttműködést könyvelhetnek majd el Háromszékkel. Tamás Sándor, valamint Antal Árpád utóbbi kapcsán a háromszéki sajtó jelenlévő képviselőinek megjegyezte: bár továbbra is a székely megyék Marosvásárhellyel való kapcsolatáért állnak ki, az is igaz, hogy Brassó közelsége a háromszékiek számára életmentő lehet, ezért a regionális kórház esetében nem zárják ki teljesen az együttműködés lehetőségét.
A reptér megépítését illetően Antal Árpád kifejtette: az RMDSZ mindvégig támogatta, és a szövetség törte át Bukarestben az ellenállás falát. Meglátása szerint „a mai nap száma a 38”, ugyanis 38 percre volt szükség, hogy Sepsiszentgyörgy belvárosából az épülő reptérhez érjenek. „Budapest vagy Bukarest központjából ennyi idő alatt nem lehet repteret elérni. Jövőre a háromszéki, sepsiszentgyörgyi emberek olyan infrastruktúrát használhatnak, amely közelebb hozza a világot, számtalan lehetőséggel együtt” – fogalmazott.
A polgármester ugyanakkor azt is elmondta, a légikikötőt illető együttműködés egyik feltétele részükről az volt, hogy biztosítsák a többnyelvűséget, a román, angol, német nyelv mellett a létesítményben magyarul is legyenek feltüntetve az információk. Antal Árpád szerint ennek kapcsán megállapodás is létrejött a brassói és a háromszéki önkormányzatok között.
Márciusig a terminál, év végéig az egész
A munkálatokról, valamint a még elvégzendő feladatokról Alexandru Anghel, a Brassó megyei önkormányzat reptér-igazgatóságának vezetője, valamint Jakab István Barna repülőmérnök, a reptér projektmenedzser-helyettese beszélt bővebben.
Elmondásuk szerint a beruházás leglátványosabb része a most épülő háromszintes terminál, melynek összfelülete 12 ezer négyzetméter, és teljes üzemben egymillió utast képes fogadni évente. A terveket úgy készítették, hogy könnyen bővíthető legyen. Erre 5–8 év után kerülhet sor, amikor elérik az éves egymillió utaslétszámot.
Jakab István felidézte, hogy 2014 óta elkészült a felszállópálya, majd 2018-ban a gurulóút, valamint a három nagy repülőgépet fogadni képes „parkoló”. A terminál építése az ütemtervhez képest 46 napos előnyben van, több mint 65 százaléka elkészült, márciusra pedig, ha valami súlyos gonddal nem szembesülnek, a munkálatot lezárhatják. A teljes létesítményt és a kapcsolódó teendőket jövő év végéig akarják befejezni.
Az eddig felvázoltak mellett legalább annyira fontos a légi irányítás, a reptér saját légterének, a le- és felszálló légi folyosóknak a kijelölése, valamint az irányítótorony megépítése. Nagy valószínűséggel virtuális irányítótorony épül majd Vidombák határában, a klasszikus irányítótornyok helyett ilyenek létrehozását és használatát javasolják a járványhelyzet miatt európai szinten is. Sokkal könnyebben és olcsóbban megvalósítható, mint a hagyományos irányítótorony, hiszen gyakorlatilag egyszintes épületből és nagy teljesítményű kamerákkal felszerelt fémtoronyból áll. Emellett precizitása és műszaki összetettsége révén sokkal nagyobb légirányítási biztonságot szavatol.
Jelentős szereppel bírnak továbbá a rádiónavigációs eszközök, amelyek csúcsteljesítményt kell hogy biztosítsanak. A térségre jellemző a gyakori köd, és az nem megoldás, hogy ilyen esetekben átirányítják majd a gépeket. Olyan feltételeket kell teremteniük, amelyekkel idevonzzák a légitársaságokat. A tárgyalások során azt tapasztalták, hogy míg más repterek esetében lobbiznak, hogy ezeket a szolgáltatókat odavonzzák, a vidombáki repteret a vállalatok keresték meg – mondotta Jakab István. Úgy véli, a társaságokkal való szerződések terén nem lesznek gondjaik, s minden jelentős európai város felé lesznek járatok, meggyőződése, hogy az elsők között Budapestre is.
Anghel szerint mindenképp az utasok igényeinek megfelelően szerződnek majd, s eleinte kevesebb járattal indulnak. Kezdetben a légikikötőt az önkormányzatnak alárendelt közhasznú vállalat működteti, később bérbe adnák egy ezzel foglalkozó, több országban is jelen levő szakcégnek. Ez Románián kívül bevett gyakorlat, amivel jelentős anyagi tehertől is megszabadítható a megyei önkormányzat.
A Brassói Nemzetközi Reptér utasterminálja lesz Bukarest és Kolozsvár után a harmadik legnagyobb ilyen létesítmény Romániában. A munkálatokat 2020. március 17-én kezdték el. Kivitelező a BOG’ART Kft.–UTI Grup Rt.–UTI Facility Management Rt. társulás, az utasterminál felépítésére szóló szerződés értéke 145,5 millió lej. A légikikötő kialakításának és beüzemelésének teljes költsége eléri a 100 millió eurót.
