Tamás Sándor elöljáróban elmondta, arra számítanak, hogy idén a megyei önkormányzat 31 fős képviselő-testületének 22 tagja RMDSZ-es lesz. Benkő Erika és Grüman Róbert az előző időszakban a külpolitikában tevékenykedtek, s az a cél, hogy ezt a munkát a következőkben is folytathassák – szögezte le.

Benkő Erika azokról a külpolitikai eszközökről számolt be, melyek révén az erdélyi magyarság helyzetét, politikai törekvéseit, problémáit megismertetheti a nagyvilággal politikusként, illetve a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetőjeként. Elmondta: a román parlament emberjogi, valamint európai ügyek bizottságának tagjaként lehetősége nyílt az előző négy évben az erdélyi magyarság problémáival foglalkozni, ugyanakkor az Európai Bizottság emberjogi testületét is tájékoztatta arról, mennyire nem kisebbségbarát a román törvénykezés. Az év elején megválasztották az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése esélyegyenlőségi bizottságának alelnökévé – ez a testület a 47 tagállam kisebbségeket érintő problémáival foglalkozik. A napirenden szereplő jelentésekben a politikusok gyűlöletbeszédével, illetve a sportban tapasztalható gyűlöletbeszéddel is foglalkoztak, és kitértek arra is, hogy a járvány idején a kormány nem tájékoztatott a kisebbségek nyelvén – sorolta. Egy most készülő jelentésben az újabb égető problémákra összpontosít: az államfő által generált magyarellenes hangulatkeltésre, az Úzvölgyében történtek ügyészségi megítélésére, a Trianon-nappal kapcsolatos történésekre – tette hozzá.

Intenzív lobbit és tevékenységet folytatnak a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnál is, tematikus hírlevelekben, angol nyelvű éves jelentésekben tájékoztatják a fontos emberjogi szervezeteket, nagykövetségeket a legégetőbb problémákról, emellett rendszeresen részt vesznek nemzetközi fórumokon és konferenciákon is. „Minden területen minden lehetőséget fel kell használni arra, hogy az erdélyi magyarság üzenetét eljuttassuk, célkitűzéseit és problémáit megismertessük” – szögezte le Benkő Erika.

Grüman Róbert egyebek mellett arról beszélt, hogy a megyei önkormányzat több éve tagja az Európai Régiók Szövetségének, illetve jelen van az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusában is, ahol erős a magyar képviselet, s több jelentés is készült nyelvhasználatról, a nyelvi charta alkalmazásáról, melyekbe az erdélyi magyarságot érintő problémák is bekerültek. Sikerült értékeinket, kultúránkat, a turisztikai ajánlatunkat is bemutatni Strasbourgban, a kongresszus elnökségével a specifikus kérdéseinkről is egyeztettünk, és azt tapasztaltuk, ami esetenként normálisnak tűnik sok országban, például a nyelvi kérdések, az még mindig problémát jelent Romániában – fogalmazott.

Távlati ugyan, de az a cél, hogy Székelyföldön a magyar nyelv regionális nyelv legyen, így az élet minden területén és intézményekben is lehessen használni. Ehhez azonban Romániának be kell látnia, hogy ez számos országban a normalitás része – szögezte le Grüman Róbert. A külpolitikai munkát egyébként szerteágazó tevékenységként ítélte meg, s mint fogalmazott, „mindenhol ott kell lennünk, ahol rólunk döntenek vagy a számunkra érdekes témakörökben jelentések születnek”, kitartóan kell dolgozni, képviselni fontos ügyeinket minden szinten.
 

Jelen lenni a politika térképén

Tamás Sándor leszögezte, a külügyi munka sok türelmet, aprólékos munkát igényel, és nem minden esetben hozza meg a várt sikereket, ugyanakkor egy-egy nagy horderejű nemzetközi folyamat – példaként a migráció kérdését és az idei járványt említette – eltereli az európai politikai figyelmet Székelyföld ügyéről és minden másról. Megjegyezte, Benkő Erikának köszönhető, hogy gyakran keresik fel a régiónkat diplomaták, nagy befolyással rendelkező országok nagykövetei, egyetemi tanárok, politikai attasék – ez a háttérmunka hozzájárul ahhoz, hogy a politika térképén rajta legyen Székelyföld. Ebben a diplomáciai munkában az utóbbi években a magyar kormány is segített – ismerte el. Ennek kapcsán Benkő Erika rámutatott: 2021 az Európa Tanácsban a magyar soros elnökséget is jelenti, így Magyarországnak lehetősége lesz számos olyan kiemelt témát is napirenden tartani, mint amilyen a nemzeti kisebbségek ügye.