Felelős, építő jellegű döntéshozatali részvételre készülnek a Magyar Polgári Pártnak (MPP) az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) égisze alatt megyei képviselő-testületbe pályázó jelöltjei – hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. Csáki Attila, az MPP megyei elnöke, Pethő István, az alakulat megyei tanácsbeli képviselője, valamint Kulcsár-Terza József, az RMDSZ színeiben parlamenti mandátumot nyert MPP-s politikus továbbra is a nemzeti ügyek hangsúlyos képviseletét tekintik elsődleges feladatuknak. Bíznak abban, hogy a választások jó eredménnyel zárulnak a pártszövetség számára, így az elkövetkező négy évben érdemben is részt tudnak venni a megye irányításában.
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az MPP nyolc év után ismét egymásra talált, közös erővel, ha úgy tetszik az RMDSZ ellenében ismét megméretkezik az önkormányzati választásokon, és reméli, a pártszövetség jó eredményt mutat fel – mondta felvezetőjében Kulcsár-Terza József. Szerinte az EMSZ jelöltjei tisztességes, becsületes emberek, akiknek legfőbb céljuk a nemzeti ügyek hatékony képviselete, ezért támogatásukra biztatja a választópolgárokat. Kulcsár-Terza József ugyanakkor nemtetszésének is hangot adott az RMDSZ egyik szavazásra buzdító kampányjelmondata kapcsán, mely szerint azért fontos voksolni, hogy ne máshol döntsenek Székelyföldről. Szerinte ez a jelmondat félrevezető, megtévesztő, elég csak a hétfői, felháborító brassói törvényszéki ítéletre gondolni Szőcs Zoltán feltételes szabadlábra helyezése kapcsán. „Szavazhatunk így vagy úgy, de jelen pillanatban úgy tűnik, a sorsunkról nem tudunk dönteni, még az igazságot sem vagyunk képesek kicsikarni a román hatalomtól” – fogalmazott. Kulcsár-Terza József arra is kitért, hogy ő a 11. helyen szerepel az EMSZ jelöltlistáján, és a cél az lenne, hogy legalább ennyien bejussanak, hiszen így érdemben bele tudnának szólni a megye irányításába.
Pethő István, aki tizenhat éve vesz részt az önkormányzati munkában (két mandátumot a sepsiszentgyörgyi, illetve nyolc éve a megyei testület tagjaként), a tisztséggel járó egyéni és kollektív felelősségre világított rá. Azt szeretné, ha az EMSZ, a MPP-hez hasonlóan, az „erdélyi magyarság lelkiismerete” lenne a testületekben. Ami az egyéni felelősséget illeti, ezt a konstruktív ellenzékiségben látja, azaz támogatni minden olyan kezdeményezést, mely a közösség javát szolgálja, függetlenül attól, mely oldalról érkezik, és szóvá tenni mindazt, ami ezzel ellentétes. A majdani frakció kollektív felelőssége, hogy csapatban dolgozzon, megosztva a munkát, hogy végül megalapozott közös álláspontot tudjanak képviselni a testületben. Fontos továbbá, hogy a pártszövetségnek is legyen egy „sajátos arcéle”, amely megkülönbözteti az ellenfelektől, és ez a nemzeti ügyek hangsúlyosabb képviselete lehet. Ennek kapcsán megjegyezte: számára furcsa, hogy egyesek milyen könnyen váltanak pártot, az MPP színeiben négy évvel korábban megválasztott polgármesterek is mintha elfeledték volna ezt a sajátos arcélet. Zárásként rámutatott: amint az előző két mandátumban, a továbbiakban is a gazdasági kérdésekre szándékszik koncentrálni a testületben, így az alárendelt vállalatok működésére, fejlesztésére.
Csáki Attila is konstruktív ellenzékiségre készül. Meggyőződése, hogy Erdélyben szükség van két magyar pártra, ellenzék ugyanis mindig lesz, és ha nincs magyar alternatíva, akkor a magyar emberek román pártok színeiben indulnak majd. Háromszéken helye van a versenynek, nem kockáztatják a bejutást, ezért elutasítja azon véleményeket, hogy a közösség megosztására törekszenek. Önkormányzati képviselőként a mezőgazdasági kis- és középvállalkozásokat érintő kérdésekkel szándékszik foglalkozni.
Ami a várt eredményt illeti, mindhárman egyetértettek abban, hogy a 2016-os választásoknál jobb teljesítmény lenne a jó, ami azt jelenti, hogy legalább a voksok 11 százalékát kellene megszerezniük (az EMNP és az MPP összesítve ennyit szerzett négy évvel ezelőtt az erdélyi magyarság körében). A polgármesterek átállásának okát firtató kérdésre, miszerint hátrányos a település fejlődése szempontjából, ha nem az RMDSZ színeiben nyernek mandátumot, Kulcsár-Terza József úgy vélte, hogy az elmúlt években sokat mérséklődött az a gyűlöletpolitika, amely 2008 után jellemezte mindkét oldalt, és amely egészen az egyes elöljárók ellehetetlenítéséig terjedt. Elismerte ugyanakkor, hogy az átállásuk oka az is lehetett, hogy elsősorban a település érdekeit nézik. Pethő István szerint az elmúlt mandátumban ő nem tapasztalta, hogy az MPP polgármestereinek hátránya származott volna a politikai hovatartozásukból, legalábbis a megyei önkormányzattól érkező támogatások vonalán. Csáki Attila úgy véli, az átigazolások egyik oka lehet, hogy számos változás következett be az elmúlt években a két kisebb magyar párt háza táján. A maga részéről ugyanakkor megérti az átálló polgármesterek való félelmét attól, hogy az EMSZ elöljáróiként hátrányos helyzetbe kerülhetnek, és ennek a település fejlesztése látja kárát.