A nyugdíjnyomor és a fejlődés

2020. szeptember 24., csütörtök, Máról holnapra
Demeter J. Ildikó

Nincs elég pénz – ezt szajkózza Klaus Iohannis államfő, Ludovic Orban kormányfő, Florin Cîțu pénzügyminiszter és szinte minden hazai és nemzetközi gazdasági-pénzügyi elemző a 40 százalékos nyugdíjemelésről. Ez az egybecsengő kórus újra meg újra elzengi azt a refrént is, ami a költségvetés túlterheléséről, a fenntarthatatlan kiadásokról, a beruházások elmaradásáról, a román gazdaság hosszú távú egyensúlyvesztéséről, az ország eladósodásáról szól.

Mindez igaz is, csakhogy nem a teljes igazság. Jelenleg valóban nincs fedezet ilyen mértékű nyugdíjemelésre, pedig a nyugdíjak valóban nagyon alacsonyak Romániában. Az átlagnyugdíj augusz­tusban 1436 lej volt, az Orban-kormány által megadott 14 százalékos emelés pedig még mindig nem biztosít nyugodt öregséget azoknak, akik évtizedeken keresztül fizették a nyugdíjalapot. Ez az összeg jelenleg a munkabér 25 százaléka, amit azonban az állam nem kamatoztat okosan, hanem azonnal elkölt (ellentétben a magánnyug­díj-kezelőkkel): ezért hajtogatják folyton azt, hogy közeledik az idő, amikor az alkalmazottak már nem bírják eltartani a nyugdíjasokat. Arról nemigen esik szó, hogy nem is az ő dolguk: ők a saját nyugdíjukra fizetnek be, ahogy a mostani nyugdíjasok is tették aktív korukban. Az 5,1 millió nyugdíjasból bő 3 millió havi 2000 lejnél kevesebből él, és alig kétszázezren kapnak havi 3000 lejnél többet. Ez a vékony felső réteg viszont aránytalanul sokba kerül az államnak, azaz a ma adózó balekoknak, mert a speciális nyugdíjak is ide tartoznak, amelyek nem a ledolgozott idővel és a befizetésekkel arányosak, ellenkezőleg.

Itt kellene kezdeni a fenntartható nyugdíjrendszer kialakítását: minden extra nyugdíj eltörlésével. Meg kell teremteni az alkotmányban is szavatolt egyenlőséget az állam polgárai között, az aktív korosztályok esetében is, mert az sem egészséges állapot, hogy az elvileg 20 milliós lakosságú Romániában csak 5,5 millió munkavállaló van, közülük pedig 1,3 millió állami alkalmazott, akik lényegesen magasabb bért kapnak a magánszektorban dolgozóknál. A közszféra annyira túlduzzasztott, hogy (a Nemzetközi Valutaalap szerint) 30 százalékos leépítésre szorul, ez is szép megtakarítás lenne, a hatékonyság növelése pedig hozna is a konyhára. Az adóbehajtási arány ugyanis a 30 százalékot sem éri el, a törvénytelenül szerzett vagyonok visszanyerése csak elméleti lehetőség, a közpénzpazarlás pedig zavartalanul folyik. Volna még más terület is, ahol a tisztességes nyugdíjakra való fedezetet lehetne keresgélni, ám a szociáldemokratákat szidni sokkal könnyebb, mint az általános jólétért munkálkodni. Na, ez a hozzáállás hátráltatja a fejlődést, nem a nyugdíjemelés.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1231
szavazógép
2020-09-24: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Pirosra váltó osztályok és óvodai csoportok

Piros forgatókönyv szerint zajlik az oktatás a következő tizennégy napon több háromszéki oktatási intézmény egyes osztályaiban, ahol koronavírussal fertőzött személyeket találtak.
2020-09-24: Közélet - Iochom István:

Kerékpáros felvonulás Kézdivásárhelyen (Autómentes világnap)

A kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület a helyi sportirodával karöltve kedd délután az autómentes világnap alkalmából tizenkettedik alkalommal rendezett kerékpáros felvonulást a város forgalmasabb utcáin.