A harminc évvel ezelőtt kezdődött folyamat fontos pillanatához érkeztünk, az engedély kibocsátását követően kezdődhet az építkezés – állapította meg Gyerő József.

Gyakorlatilag a rendszerváltás után határozták el, hogy Kőrösi Csoma Sándor-emlékközpontot hoznak létre Kovásznán is, mely párhuzamosan működhet a csomakőrösi létesítményekkel – elevenítette fel a kezdetet Gazda József. Egy alapkőletételre is sor került a képtár udvarán. Makovecz Imre építész ajánlatára – aki szerint kár lett volna elrontani a képtár környékének összképét – új helyszínt kerestek, így döntöttek a belvárosi református egyháztól használatba kapott telek mellett. Az elképzelés szerint húsz dollár értékű téglajegyek eladásából kívánták összehozni a szükséges anyagiakat, de ez nem járt sikerrel. Annyi pénz gyűlt össze, amiből az alapot elkészíthették. Az évek során ez tönkrement, el kellett távolítani – emlékezett Gazda. Tovább próbálkozott, de kevés sikerrel.

A fordulat tavaly állt be, az Orbai­szék című kötet bemutatására Kovásznára érkezett Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke. Neki is beszámoltak a régi, de megvalósítatlan tervről, ígéretet kaptak, hogy lehetőség szerint próbál pénzforrást találni. Tavaly december 31-én a Csoma-egyesület számlájára meg is érkezett 142 millió forint, amely a tervezők számítása szerint fedezi az épület költségeit. Tekintettel arra, hogy annak idején az alapot a kovásznai Kovács István vállalkozó építette meg, némi veszteséget is felvállalva, úgy gondolták, hogy az időközben elhunyt építész utódcégére bízzák a kivitelezést – mondta Gazda József. „Szinte úgy érzem, hogy a menny­országba jutunk ennek a támogatásnak köszönhetően, hiszen egy közel harmincéves terv megvalósulása van kilátásban” – fogalmazott. A kovásznai létesítmény nem fogja elvonni a csomakőrösi látogatókat. Ellenkezőleg, mivel a fürdővárosba a világ minden tájáról érkeznek vendégek, vonzó lehet számukra meglátogatni a központot, itt pedig kedvet kaphatnak, hogy ellátogassanak a szomszéd falusi létesítményekhez is – értékelte.

A központ terveit eredetileg Makovecz Imre kezdte el, majd átadta tanítványának, Csernus Lőrincnek. A Magyarországon készült tervet Szász Attila kovásznai tervező „fordította le románra”, igazítva azt az itthoni építész-szakmai követelményekhez. Szász a műszaki részleteket ismertetve elmondta: az áfástól hárommillió lejbe kerülő épület egyemeletes lesz, alapterülete 230 négyzetméter, teljes felülete 550 négyzetméter. A központi épület mellé Csoma-kertet terveztek, kopjafákkal, valamint egy tibeti fűszerkerttel, ahová a Csoma által megjárt helyekről hoznának növényeket. Az épületben Csoma-emlékszoba, konferenciaterem, iroda, kiszolgálóhelyiségek kapnak helyet, a vendégek fogadására négy szobát építenek, és a tervben szerepel a Gazdáné Olosz Ella Galéria is. Összegzésként az építész megállapította: nyílt tereket terveztek, az épület Makovecz-stílus jegyeit viseli, a város emblematikus helyszíne lehet.

Még nem szolgált Kovásznán, mikor a kovásznai belvárosi református egyházközség az egyesület rendelkezésére bocsátotta építkezés céljából a telket – mondta el Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Egyházmegye esperese, az egyházközség lelkésze. Ideérkezésekor Gazda József „becserkészte”, hogy az egyesület munkájában is vegyen részt, így lelkészként és alelnökként is öröm számára, hogy ez az álom megvalósul. A létesítmény a város egészének szolgálatára lesz, az egyesület gyümölcsöző munkájának mivoltát látja benne. Kihívás számára, hogy a központ működtetésében is megvalósuljon a civil szervezet, az egyház és az önkormányzat közötti eddigi jó együttműködés – részletezte.

Az eseményen az is elhangzott: a központ működtetésében szükség lesz a városháza segítségére, de semmiképp nem akarják, hogy városon kívüli kezelője legyen a központnak.