Történelmi pillanatról beszélt Ludovic Orban kormányfő tegnap az urnazárás után: a Nemzeti Liberális Párt 1989 óta először győzött a választásokon, először vert rá Szociáldemokrata Pártra, jelentette ki, és azonnal ellent is mondott magának azzal, hogy a tavalyi EP-választásokon és az elnökválasztáson is az NLP nyert.
Most azonban számukra is váratlanul jó eredményt értek el: becslésük szerint mintegy 1500 polgármesteri tisztséget szereztek meg (a 3180-ból), és a megyevezetők nagyjából felét fogják adni, összesen tehát jóval többet értek el annál a 35 százaléknál, amit az előző hetek közvélemény-kutatásai jósoltak nekik. Levon a dicsőségből, hogy legalább száz polgármesterük frissen igazolt át az SZDP-től, hogy Temesvárt elvesztették, Bukarestben pedig – ahol a Mentsétek meg Romániát Szövetség majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint a kormánypárt – az általuk eddig csak ímmel-ámmal támogatott Nicușor Dan futott be, de ez most mellékes. A lényeg az, hogy mindkét jobboldali párt új korszakot, másféle hozzáállást ígért. Hamar elválik, hogy mennyire gondolják komolyan: Bukarestben együttműködésre vannak ítélve, csak együtt rendelkeznek többséggel.
Történelmi pillanatot él az erdélyi magyarság is: Marosvásárhelynek Soós Zoltán személyében húsz év után ismét magyar polgármestere lesz, és ez olyan fontos győzelem, amely mindannyiunknak reményt ad: talán valóban új, jobb idők jönnek, ha ezt sikerült elérni. Az még kérdéses, hogy az RMDSZ valóban megtarthatja-e eddigi, kétszáznál több polgármestere által adott súlyát az önkormányzatokban: a helyhatósági választások végleges eredményét csak napok múlva tudjuk meg, a részleges feldolgozások alapján nyert is, veszített is városokat a szövetség, a Maros és Szatmár megyei tanácselnöki tisztségekről azonban tegnap éjfélkor még semmit sem lehetett tudni. Bihar megye szóba sem jön, 2016-ban a tanácstagok választották meg a megyevezetőt, nem a szavazópolgárok.
Az viszont már az urnazárás előtt világos volt, hogy a magyarok választási hajlandósága alacsonyabb a románokénál, és ezt csak részben lehet a járvánnyal, illetve a versenyhelyzet hiányával magyarázni. Nagy a kiábrándultság is, és a fiatalokat még Sepsiszentgyörgyön sem nagyon sikerült megszólítani, ahol fiatal jelölteket is indítottak, felkarolták elképzeléseiket, programokat szerveznek számukra. Ezen minden pártnak dolgoznia kell, mert – ahogy ez Bukarestben is meglátszott – a fiatalok bekapcsolása döntő jelentőségű lehet. Decemberben parlamenti választások lesznek, a kampány máris megkezdődött, a jelszó az újfajta politizálás, ám ez csak akkor válik hihetővé, ha megtalálják az utat azokhoz a generációkhoz, amelyeknek a szép jövőt ígérik. Ezt nem csupán a jobb választási eredményért kell megtenni, hanem azért is, hogy az elvándorlásukat, az ország elöregedését, kiürülését megakadályozzák. Ehhez nem elég néhány helyi kezdeményezés vagy a bürokrácia egyszerűsítése: jóformán mindent újra kell szabni Romániában ahhoz, hogy élhető országgá váljon.