Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) közlése szerint országunk harmadik helyen áll az unióban a juhlétszám tekintetében. Ezzel szemben a szarvasmarha-állomány évek óta folyamatosan csökken.
A 2018. decemberi létszámhoz képest 2019. december elsején 2,7 százalékos csökkenés tapasztalható a szarvasmarha-ágazatban. Ennél még nagyobb a csökkenés a szarvasmarha- és bivaly-anyaállomány, illetve a továbbtenyésztésre szánt üszőlétszám tekintetében, itt a csökkenés 3 százalékos.
Az INS által közzétett adatfolyam szerint az összlétszám csökkenése 2006 óta folyamatos, egy évtized alatt a szarvasmarha-állomány több mint 34 százaléka tűnt el. Az állomány zsugorodása pár év alatt játszódott le, az összlétszám 2011 óta nem szenvedett nagyobb változást, stagnálás tapasztalható. A szarvasmarha-állomány létszáma tekintetében országunk a tizedik helyen áll az Európai Unióban. Első Franciaország, a sorban következik Németország és Nagy-Britannia, a kilencedik helyen Belgium áll.
Kovászna megyében 2006-ban 50 ezer fős szarvasmarha-állomány szerepelt a nyilvántartásban – mondta el érdeklődésünkre Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A csökkenés nálunk is tapasztalható. A megyében 35 ezer alatti összlétszámmal 2012-ben jutott mélypontra a szarvasmarha-állomány. Az enyhe gyarapodást mutató trend 2017-ben érte el csúcspontját, amikor a szarvasmarhák létszáma elérte a 45 500 főt. Ezt követően a 45 ezres egyedszám körül stabilizálódott az állomány – számolt be Könczei.
A létszám csökkenése főként annak tudható be, hogy fokozott ütemben szűnnek meg az egy-két tehenes kisgazdaságok. Polarizáció tapasztalható ugyanakkor a szarvasmarha-állományban, a kis létszámú tehenészetek helyét a nagyobb szarvasmarhafarmok veszik át, ahol legalább 10–15-ös egyedszámmal foglalkoznak, de egyre nő a száz főnél nagyobb állománnyal működő gazdaságok száma is. Elmondható tehát, hogy ha egy településen megszűnt 20 kisgazdaság, helyettük megjelent két nagyobb farm. A folyamatnak nincs vége, még várhatóak kisebb-nagyobb változások – értékelte Könczei, hozzátéve: a statisztikákban szereplő létszámban a húshasznú szarvasmarhák is benne vannak. A húsmarhák tenyésztése egyre nagyobb teret nyer, kevesebb emberi munkaerő szükséges ebben az ágazatban, s jobban lehet értékesíteni a gyengébb minőségű legelőket is.
Az igazgató szerint a megyében megtermelt tej mennyiségéről nincsenek pontos adatok, a tejgyárak ugyanis idegenből hozott alapanyagból is dolgoznak, ami torzítja a statisztikát. Mindenképpen javult a tejelőállomány genetikai értéke, kevesebb egyedszámmal nagyobb mennyiségű és jobb minőségű tejet termelnek a gazdák – összegzett Könczei Csaba.
