A fenyvescsiperke barna, pikkelyesen tarka kalapú, hamar megfeketedő lemezű, erősen vörösödő és aránylag vékony húsú, vékonyabb tönkű gomba. Kalapja félgömb alakúból, tojásdadból olykor majdnem szögletes harang alakon át hamar kiterülő, 4–10 cm széles. A kalapbőr lehúzható.  Lemezei már kezdetben szürkés rózsaszínűek, és barnásvörösön át gyorsan feketednek, nyirkosak, nedvesek, töré­kenyek.

Tönkje egyenletesen karcsú, az alján többnyire talpszerűen duzzadt, bunkós, 5–10 cm hosszú, de csak 1–2 cm vastag. Színe kezdetben fehér, de igen gyorsan szürkül, barnul, márványosan feketedik, nyomásra lehet vörös foltos. Felülete hamvas, selymes. Belül szélesen csövesedő, csak alul tömör.

Gallérja eléggé vékony, lelógó, gyakran feketedik. Húsa merev. Fiatalon fehér, megtörve hamar húsvörösre vagy borvörösre színeződik. Az idősebb gomba húsa szürkül. Csiperkére és parafára emlékeztető illata van. Fenyőerdőkben terem, júliustól októberig gyakori, de nem mindenütt és nem minden esztendőben. Jóízű.

Elkészítésére dr. Dravecz Tibor gyűjteményéből ajánlok egy receptet.

Fokhagymás gombatokány

Hozzávalók: 500 g gomba, 1 kis fej vöröshagyma, 3–4 evőkanál étolaj, 1 csomó zöldpetrezselyem, 3–4 gerezd fokhagyma, 40 g vaj, 2 evőkanál liszt, 5 dl víz, 1 erőleveskocka, 2 dl tejszín, kevéske citromlé, őrölt bors, reszelt szerecsendió, só.

A finomra vágott vöröshagymát az olajon néhány percig pároljuk, majd üvegesre sütjük. Hozzátesszük a szeletelt gombát, 5 percig kevergetve pirítjuk. Lehúzzuk a tűzről és hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, valamint a felaprított petrezselymet. A vajon a lisztet megfuttatjuk, vízzel apránként felöntjük, a leveskockát belemorzsoljuk.

Kevergetve a mártást sűrűre főzzük mintegy 3–4 perc alatt. Felöntjük a tejszínnel, további 2 percig főzzük. Hozzáadjuk a gombát. Borsozzuk, sózzuk, szerecsendióval fűszerezzük. Végül citromlével is ízesítjük. Párolt rizzsel tálaljuk, száraz fehérbor illik hozzá.

Zsigmond Győző