A világban szétszórtan élő erdélyi magyarok többsége jobb körülmények között él, mint ahogy Romániában élt, és csak mintegy negyedrészük nem zárja ki, hogy a közeljövőben hazaköltözik. A Bálványos Intézet friss kutatásának eredményeit a Krónika napilap ismertette.
A júniusban elindított, Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020 című kutatás online kérdőívét közel 1800-an töltötték ki, legtöbben Németországban, az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban, de akadtak új-zélandi, dél-amerikai és afrikai válaszadók is. A Bálványos Intézet hangsúlyozta, hogy a kutatás adatai nem tekinthetők reprezentatívnak, de lehetőséget adnak arra, hogy megfigyeljék az erdélyi magyarok migrációs mintázatának egyes jellemzőit.
A kutatás szerint a Székelyföldről elvándorlók számára Dánia, Svájc, Németország a legnépszerűbb migrációs célpont, Közép-Erdélyből leginkább az Egyesült Államokba, Hollandiába, Svédországba, a Partiumból Izraelbe, a szórványmegyékből pedig Kanadába vándorolnak az erdélyi magyarok.
A válaszadók túlnyomó többsége (91 százaléka) úgy ítélte meg, hogy jobban él jelenleg, mint ahogy Romániában élt, 72 százalékuk sokkal jobbnak ítélte jelenlegi életkörülményeit, mint az itthoniakat.
A megkérdezettek átlagosan 1,9 alkalommal jártak Romániában az elmúlt évben és 2,7 alkalommal Magyarországon. Az újabb célországokban (Dánia, Egyesült Királyság) tartózkodók gyakrabban látogatnak Romániába, míg a régebbi célországokban lakók inkább Magyarországot választják. A megkérdezettek leginkább annak az országnak a híreit követik, ahol jelenleg élnek, ezt követik a magyarországi hírek, majd a romániaiak.
A nagyvilágban szétszóródott erdélyi magyarok többsége nem tervezi, hogy a közeljövőben Magyarországra vagy Romániába költözzék, 59 százalékuk a befogadó országban tervezi a jövőt. A megkérdezettek 23 százaléka válaszolta, hogy tervezi a Romániába való visszaköltözést, további 12 százalékuk pedig Magyarországra költözne. A felmérés készítői a megkérdezettek hat százalékát a bizonytalan visszaköltözni vágyók körébe sorolták. Ők Romániába és Magyarországra is költöznének az elkövetkező években.
A visszaköltözési szándékkal kapcsolatos, valamint a két állammal szembeni viszony a kutatók szerint arra enged következtetni, hogy minél hosszabb a kint töltött idő, annál inkább csökken a Romániába való visszaköltözés lehetősége, ám valamivel növekszik azok aránya, akik – ha elhagynák jelenlegi lakhelyüket – Magyarországra költöznének.
