Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megnyitotta Magyarország genfi konzulátusát tegnap. A tárcavezető a képviselet megnyitóján azt mondta: több mint szimbolikus, hogy Magyarország a koronavírus-járvány idején nyit egy újabb konzulátust. Ez világosan mutatja a kormány feladatainak és kötelességeink sokszínűségét is, hiszen egyrészt meg kell védeni az emberek életét és egészségét, ugyanakkor, ahogyan arról a magyar emberek a nemzeti konzultációban világos döntést hoztak, a működőképességet is fenn kell tartani.
Magyarországnak működnie kell, és ahhoz, hogy Magyarország működjön, a diplomáciának és a külpolitikának is működnie kell – hangoztatta Szijjártó Péter. Szerinte minden túlzás nélkül lehet azt állítani, hogy Genf részben Európa, részben pedig a világ egyik fővárosa, a huszadik és a mostani évszázad egyik diplomáciai fellegvára a világban, ott található az ENSZ egyik globális központja, továbbá számos nemzetközi szervezet központja, a magyarok pedig nagy erőkkel vesznek részt a nagy nemzetközi szervezetek munkájában. A városban található többek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) székhelye.
Szijjártó Péter szerint az olyan országok számára, mint Magyarország – amelynek polgárai közül sokan élnek a határain túl, és exportteljesítménye jóval meghaladja a lakosság számából elvárható gazdasági teljesítményt – a nemzetközi szervezetek a nemzeti érdekérvényesítés nagyon fontos terepei. A tárcavezető rámutatott arra, hogy Genfben nemcsak azért él sok magyar, mert az ott lévő nemzetközi szervezetekben dolgozik, hanem azért is, mert a város kiemelkedő magyar emigrációs központ volt már a reformkorban is, illetve az 1849-es és 1956-os emigrációs hullám idején is. Emlékeztetett arra, hogy 1849 után telepedett le Genfben Zichy Antónia, az első felelős magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos özvegye, és Klapka György tábornok, aki a genfi haderők főparancsnokává vált, a várost és a kantont is diplomáciai megbízottként képviselte a nagyvilágban, illetve Bibó István egyetemi tanulmányai is a városhoz köthetők. Az 1956-os forradalom után mintegy 14 ezer magyar választotta második hazájának Svájcot, és közülük sokan Genfbe és a környékére költöztek. Talán ennek is köszönhető, hogy az egyik első svájci ’56-os emlékművet Genfben állították fel – mondta a miniszter.
Jelenleg mintegy 2500 magyar él tartózkodási engedéllyel Genfben, illetve a konzuli kerületbe tartozó három kantonban, és még mintegy 2–2,5 ezer magyar származású svájci állampolgárt tartanak számon a magyar hatóságok. Az ő esetükben az ügyes-bajos dolgaik intézése egyszerűbbé válik, hiszen a konzulátus az érdekvédelmi és a közjegyzői feladatokat is el fogja látni – mondta Szijjártó Péter.
Felhívta a figyelmet, hogy az új genfi konzulátus immár az ötödik, idén megnyitott külföldi magyar képviselet. Világszerte már 144 helyen működik magyar nagykövetség, főkonzulátus vagy konzulátus.
A tárcavezető szerint a Genfben élő magyarok mindennapi életének megkönnyítésén túl a konzulátus megnyitása legalább annyira szól a magyar–svájci kapcsolatoknak is, Budapest ezzel elismeri fontosságukat, és kifejezi szándékát, hogy dolgozni szeretne a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésén.
Svájc Magyarország 25 legfontosabb kereskedelmi partnerének egyike, a Magyarországra érkezett beruházások tekintetében Svájc a 11. helyen áll, 825 svájci vállalat összesen 30 ezer magyar család megélhetését biztosítja és teszi kiszámíthatóvá. Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a múlt héten a svájci Nestlé mintegy ötvenmilliárd forintos beruházást jelentett be Magyarországon.
