Peking felszólította Washingtont, hogy azonnal állítsa le a tervezett fegyvereladást Tajvannak. Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő kijelentette: a helyzet alakulásának függvényében Kína „jogos és szükségszerű” válaszra készül. A szóvivő aláhúzta: az Egyesült Államok a fegyvereladással megsérti a kétoldalú kapcsolatok alapfeltételét képező „egy Kína elvét”, súlyosan aláássa Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit, továbbá áthágja a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit.
Kína a fegyvereladás felfüggesztése mellett a Tajvannal folytatott katonai kapcsolatok megszakítására is felszólította az Egyesült Államokat.
Az egyre feszültebb amerikai–kínai kapcsolatok kereszttüzében az elmúlt hónapokban két magas rangú amerikai tisztségviselő látogatott a Kína által sajátjának tekintett szigetre, Peking heves ellenkezését váltva ki. Az amerikai kormányzat 41 évvel ezelőtt azért szakította meg hivatalos diplomáciai kapcsolatait a tajvani vezetéssel, hogy az ne álljon a Kínai Népköztársasággal folytatott kapcsolatai útjába.
Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
