Az euróövezeti jegybank vezetője a Le Monde francia napilapnak adott, tegnap megjelent nyilatkozatában kulcsfontosságúnak nevezte az euróövezet talpra állásának szempontjából, hogy a koronavírus-járvány sújtotta gazdaságok helyreállítását támogató, 750 milliárd eurós keretösszegű program sikeres legyen. Hozzátette: mindenképpen tartani kell azt a célt, hogy 2021 elején folyósítsák a pénzeket.

Kijelentette, hogy a forrásokat célzottan kell szétosztani, különben elvesznek „az adminisztratív útvesztőkben”, így nem tudnák támogatni a reálgazdaság átalakulását, a digitális és zöld Európa megteremtését a járvány utáni világban, ezzel pedig „történelmi esélyt szalasztanánk el a helyzet megváltoztatására”.

Az európai uniós tagállamok között még mindig vita folyik az ÚjNemzedékEU (NextGenerationEU) elnevezésű helyreállítási alap részleteiről, ami növeli a kockázatát annak, hogy a járvány által leginkább sújtott országok nem jutnak időben pénzhez.

A júliusban jóváhagyott program elakadt az Európai Parlamentben, mert kemény viták folynak arról, hogy az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételrendszerhez kössék-e vagy sem.

Az Európai Bizottságnak az a célja, hogy 2021 elejétől szét tudják osztani az alap forrásait, és „ezt a menetrendet tartani kell” – fejtegette Lagarde, leszögezve, hogy „gyors előrelépésre van szükség politikai oldalról is, különösen az intézkedéseknek a nemzeti parlamentek általi elfogadását illetően”.

Az EKB elnöke beszélt arról is, hogy álláspontja szerint az európai vezetőknek fontolóra kellene venniük a helyreállítási alap állandósítását, valamint tárgyalniuk kellene egy állandó költségvetés létrehozásáról az euróövezet vonatkozásában.

A monetáris politikát illetően Christine Lagarde túlnyomórészt megismételte az euróövezeti jegybank szokásos útmutatását, miszerint eszköztárukat még messze nem merítették ki, és a kormányzótanács készen áll további gazdaságösztöntő intézkedések elfogadására, ha a szükség úgy hozza.