Korábban ugyanez a rendszer október 14-én, múlt szerdán jelezte, hogy a megyeszékhely átlépte a 2 ezreléket, ám több közleményben csupán 1,5 jelent meg. Hogy szerdától hétfőig egészen pontosan mi történt, miként módosult a szóban forgó mutató kettőről háromra, azt vélhetően csak a bennfentesek tudják, mert helybéli kormányzati tisztségviselők erről közérthetően, tisztán és világosan nem tájékoztattak.

Valójában az illetékes kormányhivatalnokok feladata, mi több, kötelessége lenne egyértelműen, naprakészen jelezni e különös mutató alakulását úgy, hogy azt a megye bármely lakója egyszerűen és könnyen követhesse, készülhessen a várható fejleményekre. Ám ilyesmiről szó sincs, a prefektúra napi közleményeiből a mutató értéke alig derül ki, tájékoztatásuk körülményes, nehezen követhető, finoman fogalmazva. Ha a megye valamely polgára települése fertőzöttségi rátájáról akar tájékozódni, nagyrészt a kíváncsiságával marad. És ez esetben az adófizető – aki kormányzati oldalról csak azt hallja, mit kell betartania, illetve mit nem tehet – alapvető jogai sérülnek, hiszen nem szerezhet tudomást arról, ami életét egyik napról a másikra lényegesen megváltoztatja. Nem jut időben fontos, közérdekű információhoz, és ez a kormányzati magatartás érthetetlen és elfogadhatatlan.

Nem csupán a sepsiszentgyörgyieknek kellett volna legalább pár nappal ezelőtt tudniuk, mire készüljenek, egyetlen településen sem lehet egyik napról a másikra megoldani – például – az online oktatással járó családi bonyodalmakat. Klaus Iohannis államfő éppen ezért bírálta hétfőn keményen a bukaresti prefektust, mert amaz nem jelezte időben, mi várható a fővárosban. E téren nem csak a bukaresti prefektus bukott meg, itteni kollégája sem jeleskedett. Sőt, az a bizonyos, némiképp arctalan vészhelyzeti bizottság „operatív testülete” is ráérősen cselekedett. Miért nem jelezték napokkal ezelőtt, hogy súlyos korlátozások valószínűsíthetőek Sepsiszentgyörgyön? A kormány hivatalnokai miért a választott tisztségviselők nélkül hozzák meg döntéseik zömét, miközben azok helyi közösségeket érintenek?

E kérdések megnyugtató válaszért kiáltanak, ám addig is orvosolni kellene az említett, súlyos tájékoztatási mulasztást. Mert nem csupán a fővárosiakat, hanem mindenkit időben fel kell készíteni a szigorításokra, az nem lehet megoldás, hogy néhány kinevezett hivatalnok egyik óráról a másikra dönthet sorsukról, amikor cselekedhetnének úgy is, hogy az érintettek élete kiszámítható, tervezhető legyen. És ha ez Bukarest esetében elnöki követelmény, akkor legyen elnöki követelmény Sepsiszentgyörgy, Árkos, Angyalos, Bodok, Málnás és Nagypatak esetében is.