Közös magyar―román kormánydöntés révén Gyulán kap szobrot a több pozitív ügyet is zászlajára tűző, ám magyarbarátnak nem nevezhető Andrei Şaguna ― írta a Békés Megyei Hírlap tegnap. A nagyszebeni ortodox püspök az 1848―49-es forradalom és szabadságharc idején Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdított. A lap szerint Kossuth Lajos közönséges hazaárulónak nevezte a főpapot, aki csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, melyek a magyar érdekek ellen irányultak.
Alt Norbert gyulai képviselő a lapnak elmondta: nem szerencsés döntés szobrot állítani olyan történelmi személynek, legyen az bármilyen nemzetiségű, aki tevékenysége során következetesen a magyar érdekek ellen cselekedett.
Az újság a tervet kényes kérdésnek nevezte, mert ― mint írták ― a honi román nemzetiségű vezetők nem kívántak állást foglalni ebben az ügyben. Az újság megítélése szerint az ő körükben sem egységes a püspök személyének és tetteinek a megítélése, ráadásul a döntés meghozatalában szinte semmilyen szerepet nem játszhattak. A Békés Megyei Hírlap egységes álláspont hiányáról szóló értesülését megerősítette a Magyar―Román Kisebbségi Vegyes Bizottságban a Miniszterelnöki Hivatal részéről szerepet vállaló Gál Mária. A bizottság tavalyi ülésén valóban volt vita a szoborállítás ügyében, az erről szóló jegyzőkönyv azonban máig lezáratlan ― nyilatkozta az újságnak, majd hozzátette: ez a testület egyébként nem rendelkezik a döntéshozatalhoz szükséges jogosítványokkal.
Arról, hogy restaurálják a kolozsvári Mátyás-szobrot, s hogy Gyulán emléket állítanak Andrei Şagunának, a két ország kormányának képviselői döntöttek. A szobor alapkőletétele kapcsán polgári engedetlenségre szólított fel a lap hasábjain a Jobbik Magyarországért Mozgalom gyulai szervezetének elnöke. Az újság úgy tudja, hogy a hét végére tervezett alapkőletétel Gyulán el is marad.
