Hírsaláta

2020. október 22., csütörtök, Belföld

ÚJRA KÉSZÜLNEK ÚZVÖLGYÉBE A ROMÁN SZÉLSŐSÉGESEK. Újabb felhívást tett közzé a Facebookon Mihai Marin Târnoveanu, a Calea Neamului Egyesület elnöke, amelyben a közelgő román hadsereg napjára hívja fel ismét a figyelmet.

Tervei szerint október 25-én 16 órakor ismét kimennek majd a katonatemetőben felállított betonkeresztekhez a szimpatizánsok, ahol tiszteletük jeléül fejet hajtanak a román hősök emléke előtt. A felhívásban most az áll, hogy az RMDSZ és Hargita megye elöljáróinak mindig is az volt a célja, hogy ledöntsék a temetőben felállított román hősök keresztjeit. Most pedig, hogy az ítélőtábla is kimondta, hogy a temető Csíkszentmártonhoz tartozik és nem Dormánfalvához, ezt meg is tudják valósítani, hacsak ők „nem állnak a buldózerek útjába” – írja. Járványügyi óvintézkedésekről nem esik szó a bejegyzésben. (Transindex)

KORONAVÍRUS-ELHALÁLOZÁSBAN MÁSODIKOK VAGYUNK. Romániában a második legmagasabb a koronavírus-fertőzés miatti elhalálozások aránya Európában. A kedden közzétett adatokból kiderül, hogy az előző 14 napban az országban 100 ezer főre 4,5 elhalálozás esett – ennél csak Csehország teljesít rosszabbul, a maga 7,1-es rátájával. A dobogó harmadik foka Spanyolországnak jutott, ahol 3,8-as a ráta, majd Magyarország következik 3,7-es rátával. A rangsor végén Finnország és Észtország áll 0,1-es rátával. Németországban is tűrhető az arány, itt 0,3-as arányt mértek, míg Olaszországban, amelyet tavasszal durván sújtott a járvány, ez a mutató pontosan 1. Egészségügyi szakemberek szerint a riasztó romániai adatok egyik oka az lehet, hogy a fertőzöttek túl későn fordulnak orvoshoz, a másik pedig, hogy nagyon sok fertőzöttnek van krónikus betegsége. Doina Azoicăi, a Román Epidemiológiai Társaság elnöke szerint az ok az, hogy a betegség egyre szélesebb körben terjed, és egyre több idős ember kapja el. Szerinte az nem megalapozott feltételezés, hogy nem megfelelő a román egészségügyi rendszer állapota. (Főtér)

TÖRTÉNELMI CSÚCSON AZ ÁLLAMADÓSSÁG HAVI NÖVEKEDÉSE. Augusztusban 1,1 milliárd eurót meghaladó kölcsönt vett fel a kormány, hogy finanszírozni tudja a kiadásokat. 76,6 milliárd lejjel nőtt az államadósság az év első nyolc hónapjában, így jelenleg immár 450 milliárdot tesz ki. Augusztusban 5,6 milliárd lej hitelt vett fel a kormány a költségvetési kiadások finanszírozására, ami a legnagyobb összegű havi adósságnövekedés a rendszerváltás óta. És ami igazán döbbenetes, hogy idén, nyolc hónap alatt elért államháztartási hiány szinte azonos szinten van azzal az adósságállománnyal, amivel Románia 2008-ban, az előző világgazdasági válság idején rendelkezett. Florin Cîțu pénzügyminiszter a tőle megszokott stílusban sikerként könyveli el az államadósság növekedését. „Az EU-tagállamok adóssága átlagban 20 százalékkal nő idén. Ehhez képest Románia esetében a növekedés csak 7 százalékos, annak ellenére, hogy a sokk, ami a világgazdaságot érte, ugyanolyan intenzitású volt nálunk is” – írta a pénzügyminiszter egy Facebook-bejegyzésben. (Maszol)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 45
szavazógép
2020-10-22: Belföld - :

Vádemelés Radu Mazăre ellen

Hivatali visszaélés miatt vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Konstanca volt polgármestere, Radu Mazăre, illetve Decebal Făgădău volt alpolgármester ellen.
2020-10-22: Világfigyelő - :

Felmentették a volt katalán rendőrfőnököt

A spanyol központi büntetőbíróság tegnap felmentette a zendülés vádja alól Josep Lluis Traperót, aki Katalónia rendőrfőnöke volt 2017 őszén, az illegálisnak nyilvánított függetlenségi népszavazás idején. A nem jogerős ítélet szerint nem bizonyított, hogy az egykori rendőri vezető egyetértett az elszakadási törekvések irányítóival, és az sem, hogy a rendőrség passzivitásával elősegítette a mozgósítást és a referendum megrendezését.