A PCR-teszt jóval korábban, 2011-től a kutatólaboratórium látókörébe került, amikor a hepatitisz C és B fertőzések vírusszintjét kezdték mérni és követni a kezelések alatt, erre ellenben nem volt elegendő mintájuk, de egy ingyenes szűrés rávilágított arra, hogy vannak tünetmentes fertőzöttek, akik nem is tudnak a betegségükről. Ezeket az eredményeket jegyezték egy országos adattárba, a további betegkövetés már nem az ő kompetenciájuk volt.

Idén februárban-márciusban, amikor a koronavírus-járvány elérte térségünket is, a ProVitam laboratórium bekapcsolódott a tesztelésbe, azóta több mint huszonhatezer tesztet végeztek el, kétharmadukat Kovászna megyei mintákon, a többit Brassó, Kolozs és Maros megyei megrendelésre, az egyéni kérések közel felét teszik ki az igénylésnek. A nyári időszakban az utazások miatt volt több az egyéni kérés, jelenleg a családon belüli fertőzés ellenőrzését kérik a páciensek, a többit a megyei közegészségügyi igazgatóság rendeli el – részletezi Fejér Szilárd. Kiemeli, hogy míg a nyári időszakban öt százalék körül mozgott a pozitivitási arány, tehát száz tesztből öt volt pozitív, szeptembertől ez az arány nagyon megugrott, most már minden ötödik minta pozitív, ami jóval meghaladja az Egészségügyi Világszervezet öt százalékban megállapított járványügyi küszöbét. A kutatóvegyész úgy véli, sokkal komolyabb kontaktkutatásra lenne szükség, akkor talán kiküszöbölhetőek lennének a fertőző személyek akkor is, ha tünetmentesek, megfékezhető lenne a fertőzés terjedése, ha tudnánk, kik a fertőzöttek. Tizennégy nap után már nem fertőz senki, erre utalnak a kutatások, akkor sem kell tartani ettől, ha valakinek tizennégy nap után is pozitív a PCR-tesztje – mondotta. A fertőzött családtaggal együtt élőknél csak akkor érdemes tesztelni, ha a betegségre utaló tüneteik vannak, ha ez bekövetkezik, hét napon belül jelentkeznek a tünetek, amikor még a fertőzött személy is karanténban van, ez esetben kérni kell a PCR-tesztelést, ha pedig a helyzet súlyosbodik, hívni kell a 112-es sürgősségi hívószámot. A szakember szerint tizennégy nap után tesztelés nélkül vissza lehet térni a munkahelyre, annak valószínűsége, hogy az illető fertőz, minimális, tulajdonképpen nincs rá példa, a tapasztalat azt mutatja, hogy ez szinte kizárt.

Lapunk kérdésére, hogy milyen utóhatásokra lehet számítani, bekövetkezhetnek-e szervi bajok, különleges tünetek utólag, amelyek a betegség elszenvedése alatt nem jelentkeztek, Fejér Szilárd elmondta: a vírus a nyálkahártya sejtjein keresztül terjed, attól függően, hogy mennyire jut be a keringési rendszerbe, ez változó. A vírus sokszorozódása a légutak és az emésztőrendszer nyálkahártyáin történik, de idegrendszeri tüneteket is okozhat, mert be tud jutni az idegsejtekbe is. Bejut bármilyen olyan sejtbe, aminek van megfelelő zárja, amire rácsatlakozhat. Ezért mondjuk azt, hogy ez a vírus a sejtek szintjén rombol – részletezte. Minden vírus így sokszorozódik, a sejtekben, de az, hogy milyen folyamatokat indít el, abban különböznek. Ez a vírus be tudja indítani vérrögképződést elősegítő anyagok termelését, olyan fehérjéi vannak, amelyek elősegítik a vérrögök képződését, és a komplikációk nagy része ebből fakad. Ha valaki azt érzi, hogy a keze zsibbad, akkor az valószínű azért van, mert a hajszálerek egy kicsit eldugultak. Azért adnak antikoagulánst a kezelés során, hogy ezt a vérrögképződést visszaszorítsák – magyarázta Fejér Szilárd. Elmondta, vírustöredékek maradhatnak a szervezetben akkor is, amikor ez már nem fertőző, ezeket a PCR-teszt felismeri, ezért fordulhat elő, hogy három-négy hét után is pozitív az eredmény, de ennek nincs jelentősége a járvány terjedése tekintetében.

Sokat hallani arról, hogy bizonyos szervek megbetegedésére később derül fény, a vírusfertőzés káros hatásai később jelentkeznek. Erről dr. Fejér Szilárd lapunknak pácienseik visszajelzései és neves orvosok interneten megosztott tapasztalatai alapján számolt be. Nincs általános recept, a szervezet immunválaszától függ, ki hogyan éli meg a betegséget és milyen károsodások érik a szervezetét, ez nem immunerősség kérdése, hanem a megfelelő immunválasz az, ami a döntő, ez pedig egyénről egyénre változik – mondotta.

Dr. Fejér Szilárd és csapata, kutatótársai, doktoranduszai, vegyész- és informatikus kollégái, a Pro Vitam PCR laboratórium egyfajta pulzusmérője a helyi (és nem csak) járványügyi helyzetnek, ami az elmúlt hetekben abba az irányba mutat, hogy sokkal jobban kell vigyáznunk magunkra, egymása, ez pedig kizárólag az elővigyázatossági szabályok betartásával lehetséges, ennek pedig legfőbb eleme a maszkviselés. Ha tetszik, ha nem, ezt be kell tartani.