A határon túli magyaroknak minél többen ott kell lenniük az ukrajnai önkormányzati választáson, hogy ne dönthessenek a kárpátaljai magyarokról a kárpátaljai magyarok nélkül – írta a magyar külgazdasági és külügyminiszter vasárnap reggel közösségi oldalán. Szijjártó Péter bejegyzésében úgy fogalmazott: újabb fontos választás lesz vasárnap a határon túl élő magyarság szempontjából. Reményeit fejezte ki, hogy az ukrajnai önkormányzati választáson minél több magyar leadja a szavazatát, hiszen csak így biztosítható, hogy a jövőben is legyen beleszólásuk saját közösségük jövőjének alakításába. Kiemelte: egyetlen magyar szervezet, a KMKSZ indul a Kárpátaljai Megyei Tanácsba való bejutásért, és rossz lenne, ha a magyarok megyei szintű képviselet nélkül maradnának. Beregszászon Babják Zoltán polgármester remek munkát végzett, jó lenne, ha folytathatná – vélekedett. Hangsúlyozta azt is: azok a kárpátaljaiak, akik Magyarországon tartózkodnak, hazamehetnek szavazni és visszatéréskor mentesülnek a karanténkötelezettség alól, a könnyebb átjutás érdekében pedig ismét üzemel a barabási határátkelő.

Az ukrán külügyminisztérium élesen reagált a magyar politikus felhívására. Közölték: nem pusztán csalódottak a magyar tárcavezető kijelentései miatt, hanem úgy vélik, hogy ez aláássa a magyar–ukrán tárgyalásokat. „Ezzel Budapest megerősítette, hogy közvetlenül beavatkozik Ukrajna belügyeibe, és alattomos csapást mért Ukrajna arra irányuló következetes erőfeszítéseire, hogy konstruktív megoldást találjon az ukrán–magyar kapcsolatokban fennálló problémákra” – hangsúlyozta a kijevi minisztérium. Nyilatkozatában a tárca leszögezte, hogy a magyar fél által tett kijelentéseket elfogadhatatlanoknak tartja és „kemény reakciót” helyezett kilátásba. „Megállapítjuk, hogy Budapest figyelmen kívül hagyta Kijev többszöri felszólítását, hogy hagyjon fel a jogállamiság és a jószomszédi kapcsolatok elveinek figyelmen kívül hagyásával, és tartsa tiszteletben Ukrajna törvényeit... Elfogadhatatlan Budapestről súgni a választóknak, ez megsérti az ukrán jogszabályokat, az ukrán félnek nem marad más választása, mint hogy keményen reagáljon az ilyen lépésekre a bevett nemzetközi gyakorlatnak és Ukrajna jogszabályainak megfelelően. Az érzelmek túlfűtése a magyar fél részéről, valamint az ukrán állampolgárok arra való provokálása, hogy ne tartsák be Ukrajna alkotmányát és törvényeit, kudarcra van ítélve” – áll a nyilatkozatban.

Ami a választások eredményét illeti, az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) közlése szerint 3–5 napra van szükségük ahhoz, hogy feldolgozzák a vasárnap megtartott helyhatósági voksolásról beérkezett szavazatokat. Egyelőre a CVK a részvételi arányt hozta nyilvánosságra, amely az idei helyhatósági választásokon 36,88 százalék volt, azaz mintegy 10,5 millió ukrán választó járult az urnákhoz. Ez az arány jelentősen alulmaradt a 2015-ös helyhatósági választásokétól, akkor ugyanis a részvétel 46,62 százalékos volt, a 2019-es elnökválasztás első fordulójában pedig meghaladta a 63,5 százalékot.
Vasárnap megyei, járási és települési – egyes nagyvárosokban kerületi – tanácsok, azaz önkormányzatok tagjait, valamint polgármestereket választottak Ukrajnában.

A Rejting közvélemény-kutató csoport által végzett exit poll-felmérés szerint Vitalij Klicsko, Kijev jelenlegi vezetője magasan, 47,8 százalékkal vezet a főpolgármester-jelöltek között, a második helyen Olekszandr Popov, a főváros korábbi „első embere”, a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért párt jelöltje végzett 8,6 százalékkal. A kijevi városi tanácsválasztáson úgyszintén Klicsko Udar (Ütés) pártja végzett az élen 21,3 százalékkal. A Petro Porosenko volt államfő vezette Európai Szolidaritás 18, az államfő mögött álló Nép Szolgája párt 9,5, a Hang párt 7,2, az Olekszandr Omelcsenko vezette Egység párt 6,8, az Ellenzéki Platform 6,7, Julija Timosenko Haza pártja pedig 6,6 százalékot szerzett.