Egész Románia érdeke, hogy a jelenleg nem jól működő gazdasági fejlesztési régiók helyett működőképes egységeket hozzanak létre: Székelyföld számára is fontos, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyéből egy új gazdasági fejlesztési régiót hozzanak létre — jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a hét végén Marosvásárhelyen.
Az RMDSZ néhány nappal korábban nyújtotta be a szenátusnak a régiók átszervezésére vonatkozó törvénytervezetét, amelyben a jelenlegi 8 helyett 16 gazdasági fejlesztési régió kialakítását szorgalmazza, és amely egy önálló régióba tömörítené a székelyföldi megyéket. Az RMDSZ elnöke szerint tévednek azok, akik szerint összefüggés van a választási kampány és a tervezet benyújtásának időpontja között, ugyanis az RMDSZ már évek óta mondja, hogy a fejlesztési régiókat át kell szervezni. Leszögezte: tévednek a román pártok is, ha azt hiszik, hogy a régiók újrafelosztása mögött alapvetően nemzetiségi megfontolások húzódnának, bár tagadhatatlanul figyelembe vettek sajátosan magyar szempontokat, például Hargita, Kovászna és Maros megye közös történelmi és kulturális hagyományait, az ezekre épülő regionális identitást.
Nemzeti csúcs Budapesten
Bölcs volt a kormányoldal, hogy javasolta a nemzeti csúcsot, és bölcs volt az ellenzék, hogy elfogadta a meghívást; a párbeszédre való készség ,,magatartáskultúra-váltást" kíván, és ez megtörtént — így értékelte a házigazda Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Glatz Ferenc a szombati nemzeti csúcsértekezletet. * A tanácskozást kezdeményező miniszterelnök összegzésében sikeresnek mondta a találkozót, és úgy vélte, a korábbinál szorosabb együttműködés kezdődhet az érintett szereplők között a stabilizáció megteremtéséért. A megbeszélésen a költségvetési kiadások visszafogásában nagyjából egyetértés volt a pártok között, de az adócsökkentés kérdésében nem közeledtek az álláspontok; Simor András, a jegybank elnöke csak a jóléti kiadások lefaragása után tartotta reálisnak az adócsökkentést. * Nem halogatható az adócsökkentés, de most a ,,tűzoltás" miatt nem lehet ezt meglépni — mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke. * A kormány megszorító csomagja elleni összefogást és nemzeti növekedési programot javasolt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a nemzeti csúcsértekezleten. ,,A miniszterelnök azért hízeleg, azért lett kezesbárány a fasisztázó, vádaskodó, gyűlölködő és acsarkodó vezetőből, hogy lenyelesse velünk a békát, hogy lenyelesse Magyarországgal azt a békát, amit megszorításnak neveznek — jelentette ki. * Az MSZP-nek át kell lépnie saját árnyékát: egy komolyabb kiadáscsökkentésre van szükség — Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője szerint ez volt a legfontosabb tanulsága a nemzeti csúcsnak. * Nincs szükség újabb nemzeti csúcsra, elég értékes tanács hangzott el szombaton — mondta Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke a találkozó után. * A parlamentben kétharmada van a gyávaságnak, ugyanakkor az Akadémián azoknak volt kétharmados többsége, akik egyetértettek az MDF-fel abban, hogy határozott és szigorú lépések kellenek — közölte Dávid Ibolya a nemzeti csúcstalálkozó után. A nemzeti csúcs bölcsebb volt, mint a Fidesz és az MSZP együttvéve — írta közleményében az MDF elnöke.
A frankfurti könyvvásár magyar szemmel
A fiatal magyar író, Dragomán György volt az egyik legnagyobb sztár a frankfurti nemzetközi könyvvásáron, amely a jubileumhoz méltóan rendkívül sikeres volt. Előretört Kína, az elektronikus könyvek áttörése viszont nem várható. Így összegezhetők a hét végén zárult vásárral kapcsolatos magyar vélemények. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) igazgatója tegnap azt emelte ki: a világ legnagyobb könyves seregszemléje immár leírhatatlan nemzetközi és német kulturális presztízzsel rendelkezik. Az idei magyar sztár Dragomán György volt, a fiatal magyar író könyvét, a Fehér Királyt az elmúlt másfél évben több mint húsz nyelvre fordították le, s Németországban nem sokkal a könyvvásár előtt jelent meg. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a magyar irodalom immár tíz éve az érdeklődés csúcsán van Németországban. Nincs olyan jelentős német irodalmi díj, amelyet magyar író nem kapott volna meg, s az itt élő Kertész Imre irodalmi Nobel-díja is erre az időszakra esett — jelentette ki az MKKE vezetője, aki ,,lenyűgöző" számokat is idézett: Németországban az elmúlt húsz évben 65 magyar szerzőnek jelent meg könyve, köztük egyeseknek nyolc-tíz, 54 irodalmi antológia magyar szerzőket mutatott be.
