Háromszék legrégebbi középiskolája, a Nagy Mózes ferences szerzetes által alapított kantai alma mater május 22-én ünnepelte volna fennállásának 340. évfordulóját, ekkorra tervezték a főépület első emeletén található Kiss Lázár Terem avatóját, de a világjárvány miatt erre csak vasárnap kerülhetett sor. A kantai Szentháromság római katolikus templomban celebrált szentmise után ünnepélyes keretek között, kisszámú résztvevővel felavatták a termet és a bronzba öntött Kiss Lázár-domborművet. A 85 esztendővel ezelőtt – 1935. október 26-án – Bélafalván született Kiss Lázár (1935–1997) jeles magyartanár és művelődésszervező emlékét Bejan András igazgató kezdeményezésére őrzi majd különálló terem. Erre a célra az egykori tanárit alakították át, ahol a lépcsőzetesen emelkedő teremben hatvan kényelmes szék kapott helyet.
A családias hangulatú teremavató ünnepséget Bejan András igazgató nyitotta meg, külön köszöntve Kiss Lázár özvegyét, Kiss Lázárné Zágoni Puskás Éva ny. német–magyar szakos tanárnőt. „Adja Isten, hogy a Kiss Lázár Terem legyen a magyar nyelv, a nemzettudat, Nagy Mózes szellemiségének biztos pontja iskolánkban és azon túl is” – kívánta az igazgató, aki az iskola közössége nevében mondott köszönetet a dombormű elkészítéséért Vargha Mihály szobrásznak, Kiss Lázár egyik kedvenc tanítványának, majd felkérte Borcsa János irodalomkritikust, Kiss Lázár szellemi hagyatékának ápolóját, hogy méltassa az iskola egykori magyartanárát.
„Kiss Lázár Kézdivásárhelyen folytatott, több mint három évtizedes pályája során középiskolai diákok ezreiben ébresztette fel és erősítette meg a magyar kulturális örökséghez való ragaszkodás érzését és tudatát. Olyan mostoha történelmi időszakban, amikor az egyház csak korlátozott körülmények között tölthette be nemzetmegtartó és -nevelő szerepét, Kiss Lázár templommá tudta tenni az iskolát, és megszállott papként hirdette az anyanyelvhez s ezen keresztül a magyar irodalomhoz és kultúrához való természetes kötődés jogát és kötelességét egy, az anyanemzettől elszakított székely-magyar közösség körében” – hangzott el többek között Borcsa János méltatásában.
Vargha Mihály szobrász, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója személyes élményeit osztotta meg a jelenlevőkkel, és felajánlotta, elkészíti Kiss Lázár domborművét szülőfalujának, Bélafalvának is, hogy az elemi iskola homlokzatán méltó emléket állítsanak a kis falu jeles szülöttjének.
A domborműves emléktáblát (fotó) Vargha Mihály és Nagy-Babos Tamás magyartanár leplezte le, majd Vargha Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes áldotta meg. Ezt követően Kiss Lázár özvegye, Zágoni Puskás Éva mondott köszönetet mindazoknak – az emlékezőknek és az emlékeztetőknek –, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a terem Kiss Lázár nevét viselje.
Az ünnepség Nánia Hanna és Rancz-Gyárfás Hanna az alkalomhoz illő szavalatával, illetve Bartók Botond végzős tanuló által előadott népdalcsokorral és Nagy-Babos Tamás magyartanár, költő Kiss Lázár emlékére írt versének elszavalásával ért véget.
