A tervezetet a szociáldemokraták kezdeményezték (így válaszoltak Klaus Iohannis államfő április 29-ei nyilatkozatára, amelyben azzal vádolta az SZDP-t, hogy eladja Erdélyt a magyaroknak), és májusban még a kormányzó liberális párt is megszavazta, most azonban az NLP is tartózkodott, akárcsak a Mentsétek meg Romániát Szövetség. Támogatta viszont több más kisebbség képviselője is. Ellene egyedül az RMDSZ szavazott. A törvény elfogadását heves vita előzte meg, amelynek fő szószólója román részről a magyarellenes megnyilvánulásai miatt már többször meg is bírságolt Marius Pașcan Maros megyei NMP-s képviselő volt. A szavazáson a 329 tagú képviselőház jelen lévő tagjai közül 175-en támogatták a jogszabályt, 23-an ellenezték, és 85 tartózkodást is jegyeztek.

A vita kezdetén az RMDSZ kérte a törvénytervezet visszaküldését a szakbizottságba, mert ott szabályzatellenesen vitatták meg, de hiába. A vita során Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: jelenleg a román pártok nem érdekeltek abban, hogy az ország fejlesztését szolgáló rendelkezéseket fogadjanak el, hanem inkább politikai célokra használják a törvényhozást. Ilyen a Trianon-napi törvény is, amellyel a román pártok éket vernek a román és a magyar közösség közé. „Meggyőződésem, hogy sokkal hatékonyabb lenne a munkánk, hogyha olyan törvényekről szavazhatnánk, amelyek az ország fejlődését célozzák, amelyek a jövőbe és nem pedig a múltba mutatnak, nem elválasztanak, hanem szorgalmazzák a békés együttélést” – fogalmazott a frakcióvezető. Hozzátette: Erdély elcsatolásával Románia nem csak területileg gazdagodott, hanem az itt élő magyar közösséggel is, kultúrájával és hagyományával. Benedek Zakariás arra kérte a román pártok képviselőit, hogy közösen, mielőbb dolgozzanak ki egy stratégiát az ország fejlesztéséről, arról, hogy miként nézzen ki Románia 10 év múlva.

A törvénytervezetet a szenátus másodszor szeptemberben fogadta el, és most már aligha lehet megakadályozni, hogy életbe lépjen. Első elfogadása után Iohannis  előbb az alkotmánybírósághoz fordult, de a testület júliusban elutasította a keresetét, ezért visszaküldte megfontolásra a parlamentnek.   Felülvizsgálati kérelmében Klaus Iohannis azt kifogásolta, hogy a több szakértő és civil szervezet által bírált törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, ezért a jogalkotási folyamat újrakezdésére, történészek, kutatók, a civil szféra bevonására kérte fel a parlamentet. Az elnök szerint Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek. Mindez azonban nem használt.

A június 4-ét Trianon ünnepnapjává nyilvánító törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy ezen a napon ünnepségeket szervezzenek szerte az országban. A köztereken ki kell tűzni Románia nemzeti lobogóját. A jogszabály felhatalmazza a hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.