A lengyel PGNiG kőolajipari vállalat valóban nem akar részt venni abban a konzorciumban, amely megvenné az ExxonMobil részesedését a Neptun Deep projektben. Ezeket a korábbi piaci információkat Virgil Popescu gazdasági és energiaügyi miniszter a napokban erősítette meg. A tárcavezető elmondta, hogy a lengyel vállalat visszalépett a tárgyalásokból és immár nem érdekelt a gázmező 50 százalékos részesedésének a megvásárlásában, amit az amerikaiak bocsátottak áruba.  Popescu ugyanakkor bejelentette, a kormány terveiben is szerepel, hogy a hazai, többségében állami tulajdonú Romgaz veszi meg az amerikai vállalat részesedését, és a Petrommal közösen lát neki a munkának. „Biztosítok mindenkit, hogy nekilátunk a fekete-tengeri gáz kitermelésének” – fogalmazott a tárcavezető. Korábban a román állami gázvállalat vezetője úgy nyilatkozott, hogy a Romgaz maximum húszszázalékos részesedést vásárolna a projektben.

Törvényi akadályok

A Neptun Deep névre keresztelt földgázmezőben 42–84 milliárd köbméterre becsült gázmennyiség rejlik, amelynek a kitermelési jogán az amerikai vállalat mellett az osztrák OMV osztozik 50–50 százalékos arányban. Az ExxonMobil eladná a részét, ennek érdekében tárgyalásokat kezdeményezett több vállalattal. A földgázmező kitermelése az úgynevezett offshore-törvény miatt késik, amely kedvezőtlen feltételeket állapít meg a kitermelőknek, ezért az OMV 2021-re halasztotta a kitermelésről szóló döntést. Az érdekelt befektetők arra számítanak, hogy a decemberi parlamenti választásokat követően felálló új törvényhozó testület a beruházók számára kedvezőbben módosítja a törvényt.

Klaus Iohannis államfő az Európai Unió klímavédelmi céljairól folytatott október közepi EU-csúcson világossá tette, hogy Románia ki akarja termelni a fekete-tengeri földgáztartalékokat az átmeneti időszakban, egyebek mellett csak ezzel a feltétellel hajlandó elfogadni az EU klímavédelmi céljait.

Ezt nyomatékosította most a gazdasági miniszter, aki arra számít, a választások után felálló parlament úgy fogja módosítani a kitermelést szabályozó törvényt, hogy az eddigiekhez viszonyítva kedvező lehetőséget biztosítson a kitermelésben részt vevő vállalatok számára is. A tárcavezető szerint jelenleg is zajlik annak a felértékelése, hogy az ExxonMobil mennyiért vásárolható ki a projektből. Eddig 1,5 milliárd dollárt költöttek a vállalatok feltárással kapcsolatos munkálatokra, becslések szerint a földgáz felszínre hozása legalább újabb 3 milliárd eurónyi befektetésébe kerülhet a még alakuló konzorciumnak.

Mély zsebekre van szükség

A Fekete-tenger jelentős szereplővé tud válni az európai földgázpiacon, de ehhez mély zsebbel rendelkező vállalatokra van szükség, hiszen a nagy kockázathoz jelentős mennyiségű beruházás társul – nyilatkozta még október elején Peter Zilinger. Az OMV kutatási-fejlesztési és kitermelési alelnöke egy szakkonferencián kifejtette: a Fekete-tenger térsége nagy potenciállal rendelkezik, hiszen a török és bolgár felségterületen, illetve a Neptun Deep-övezetben végzett mintegy száz kutatófúrás nyomán jelentős mennyiségre lehet számítani. Azt is megjegyezte, hogy a Norvégiához tartozó talapzatban például 5000 szonda segítségével kutatták a lelőhelyeket. Szerinte a magas kockázati tényező annak tudható be, hogy egy ma fúrt szonda csak leghamarabb tíz év múlva termel földgázt, a politikai bizonytalanság miatt pedig még hosszabb lehet az idő. Mi több, mivel a hasznosítás akár 40 éves távlatot is feltételez, szükség van a vonzó és hosszú távon is kiszámítható pénzügyi feltételekre. Ezek ma sokkal vonzóbbak Bulgáriában és Georgiában, mint Romániában – közölte az alelnök, ugyanakkor idézte a norvég példát, ahol a licencszerződés stabil feltételeket biztosít a kitermelés egész idejére, azokat semmilyen új törvény nem írhatja felül. Ezért mind a kormány, mind a lakosság támogatása szükséges – összegzett az OMV vezetője.

A becslések szerint a Fekete-tenger talapzata összességében mintegy 200 milliárd köbméter kitermelhető földgázt rejt, ennek ellenére a különböző térségekben végzett kutatófúrások után a beruházásokat sorra mind befagyasztották.

Csökkent az európai termelés

Az Európai Bizottság energetikai igazgatóságának legutóbbi jelentése szerint az idei év első szemeszterében 19 százalékkal csökkent az unióban kitermelt földgáz mennyisége a tavalyi hasonló időszakhoz képest, így 37,7 milliárd köbméter helyett csupán 30,5 milliárd köbmétert hoztak felszínre fél év alatt. Az unió legnagyobb gázlelőhelyei Hollandiában találhatóak, ott a 14 milliárd köbméternyi termelés 25 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A második legnagyobb szereplő az unióban Románia, az itteni földgázmezőkből fél év alatt 4,6 milliárd köbmétert szivattyúztak ki, a csökkenés 10 százalékos volt.