Az European Values Study (EVS) keretében először mérték fel az erdélyi magyar és a finnországi svéd közösség értékválasztásait is – közölte Horváth István, az intézet igazgatója. Az azonos kérdések feltevésével Európa 42 országában végzett felmérésnek ezúttal az idegenek elfogadására és a migrációra vonatkozó részét ismertették. Kiss Tamás társadalomkutató elmondta: a kérdések legtöbbje éles törésvonalat mutatott ki Nyugat-Európa és a volt szocialista országok között.

A vizsgálat során rákérdeztek arra, hogy mennyire fogadnának el „más fajú” embert, bevándorlót, romát, illetve muszlimot szomszédként. Míg a nyugati országok polgárai befogadóknak bizonyultak, a keletiek elutasítóan nyilatkoztak. Csehországban, Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában és Montenegróban voltak a leginkább elutasítóak a megkérdezettek az idegenekkel szemben, míg Románia inkább a kelet-európai országok középmezőnyében található. Az általános kép a romákra vonatkozó kérdésnél torzult. Az olaszországi megkérdezettek például az egész kelet-európai tömbnél elutasítóbbaknak bizonyultak a romákkal szemben. Az erdélyi magyarok e tekintetben Magyarországhoz állnak közelebb, ugyanakkor az elutasítók aránya mind a négy kategória esetében meghaladja nem csupán a romániai, hanem a magyarországi értéket is.

Toró Tibor kutató elmondta: a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását szintén különbözően ítélik meg Kelet- és Nyugat-Európában, a különbségek azonban nem annyira nagyok, mint a bevándorlók elfogadása tekintetében. Az erdélyi magyarok ebben a kérdésben is Magyarországhoz hasonlítanak, és egyben mindenkinél negatívabban ítélik meg a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását. A kutató szerint a bevándorlásellenesség mögött különböző attitűdkomponensek állhatnak, mint például a munkaerőpiaci konkurencia képzete, az úgynevezett jóléti sovinizmus, illetve a biztonsági kockázatoktól való félelem. Ezekben a kérdésekben Romániát a kelet-európai régión belül mérsékelt értékek, Magyarországot pedig magas értékek jellemzik.

Az erdélyi magyarok a multikulturalizmus elfogadottsága terén mutatnak a kelet-európaitól eltérő viszonyulást és a középmezőnyben helyezkednek el. Körülbelül azonos arányban utasítják el és helyeslik, hogy „a bevándorlók megőrizzék sajátos hagyományaikat”. Toró Tibor szerint ebben a kérdésben az erdélyi magyarok nem tudják, hogy többségi vagy kisebbségi szempontból tekintsenek-e a bevándorlásra. Megjegyezte: a partiumiakra inkább a többségi, a székelyföldiekre inkább a kisebbségi attitűd volt a jellemző.

Kiss Tamás elmagyarázta: a nyugat-európai demográfusok és politikusok egyetértenek abban, hogy a népesség-utánpótlás nem oldható meg pusztán a belső szaporulatra támaszkodva. Szerintük a népesség és a munkaerő utánpótlásához, a jóléti ellátórendszer fenntartásához szükség van a bevándorlásra. Nyugat-Európában emellett az a nézet is egyre elfogadottabb, hogy nem szabad megválogatni a bevándorlókat a kibocsátó ország, a vallásuk vagy etnikumuk szerint. Hozzátette: a 2015-ös menekültválságot követően a téma a politikai vita homlokterébe került, és egyes kelet-európai államokban erősen bevándorlásellenes retorika kerekedett felül.