Az országos premiernek számító projektet egy régi terv leporolásával indítják: átveszik az országos közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) 2007-ből származó hatástanulmányát, aktualizálják, és közösen pályáznak EU-s forrásokra a két megyeszékhelyet összekötő út kivitelezésére. Ezt a lépést egyébként egy idei kormányhatározat teszi lehetővé, amely szerint a helyi önkormányzatok átvehetnek helyi érdekű, a forgalom tehermentesítését célzó közúti infrastruktúra-projekteket az országos társaságtól, amire korábban nem volt lehetőség, habár a polgármesterek és a megyeitanács-elnökök többször kérték. A terv szerint az Arad–Nagyvárad 134 kilométeres gyorsforgalmi út egymilliárd euróba kerül, ehhez öt összekötő út, 12 közlekedési csomópont és 66 híd, felüljáró és viadukt is tartozik. A két megyeszékhelyet összekötő 79-es országút az egyik legforgalmasabb Romániában. (Főtér)

KÜLFÖLDI BERUHÁZÓINK. A külföldön dolgozó román vendégmunkások – akiket azzal vádoltak, hogy behozták a koronavírust az országba, hogy beleszólnak a választásokba, pedig nem is otthon adóznak, hogy „szolgának szegődnek a külföldiek spárgaültetvényein” – az idei év első nyolc hónapjában 2,3 milliárd eurót küldtek haza, miközben a külföldi beruházások csak 1,4 milliárd eurót tettek ki. A román diaszpórának köszönhetően maradt finanszírozható a költségvetési hiány, és a lej árfolyama idén alig két százalékkal romlott az euróhoz képest. A külföldön dolgozó románok az utóbbi tíz évben is több pénzt – 37,3 milliárd eurót – küldtek haza Romániában maradt családtagjaiknak, mint amennyi – 34,5 milliárd euró – külföldi beruházásokból érkezett az országba. A román jegybanktól származó adatokból kiderül, hogy az utóbbi négy évben a beruházások összege meghaladta a diaszpórától származó pénzt, a világjárvány kezdetétől azonban a beruházások 67 százalékkal, míg a vendégmunkások hazaküldött támogatása csak 13 százalékkal esett vissza. A diaszpóra hozzájárulása Románia fejlődéséhez meghaladta az Európai Unióét is: az ország 2007-es csatlakozása óta az unió más országaiban munkát vállaló román állampolgárok 56,8 milliárd eurót küldtek haza, míg Románia – a felhasznált támogatásokból kivonva befizetései összegét – eddig 39,6 milliárd euró nettó támogatást kapott az EU-tól. (Ziarul financiar)

MÁR A KOMMUNIZMUSBAN IS TÚLHALADOTT VOLT. Az egészségügyi nevelés gondolata már avítt és nem felel meg a mai közegészségügyi követelményeknek – véli Klaus Iohannis, aki szerint egészségügyi nevelés 1990 előtt is volt, akkor kizárólag a személyes higiéniára korlátozódott. Az államfő erre hivatkozva küldte vissza a parlamentnek azt a törvényt, amely nem teszi lehetővé az iskolai szexuális nevelést. (Korábban az alkotmánybíróságon is megóvta, de sikertelenül.) Az iskolai szexuális nevelés bevezetéséről szóló törvényt márciusban szavazta meg a parlament, áprilisban Iohannis ki is hirdette, de az ortodox egyház tiltakozásának hatására a szociáldemokraták úgy módosították, hogy a szexuális nevelés kifejezést egészségügyi nevelés kifejezésre cserélték, és az ezeken az órákon való részvételt a szülői beleegyezéstől tették függővé. Iohannis szerint a módosítás lényegében kilúgozza az eredeti törvényt, a szexuális nevelést a személyes higiéniára korlátozza, ami nem felel meg a jogszabály korábbi szándékának. A szexuális nevelés iskolai bevezetése azért lenne fontos, mert Romániában a legmagasabb a kiskorú édesanyák száma az Európai Unióban. (Hotnews)