Mikulásra várva

2020. november 6., péntek, Máról holnapra
Farcádi Botond

Sokáig úgy tűnt, Románia beragadt a rajtnál. Miközben tőlünk nyugatra, délre, keletre egyre-másra hozták a különféle szigorító intézkedéseket az elszabadulni látszó koronavírus-járvány megfékezésére, országunk vezetői homokba dugták fejüket. Várták a Mikulást.

Egészen pontosan december 6-át, a parlamenti választások napját – azt remélték ugyanis, valahogy csak megússzák ezt a pár hetet anélkül, hogy komolyabb korlátozásokról kellene dönteniük. Azok ugyanis népszerűtlenek, márpedig Mikulás előtt egyetlen szempont vezérelte csak a kormányzókat: a közvélemény-kutatások pillanatnyi állása.

Hiába nőtt napról napra, hétről hétre a fertőzöttek száma, hiába figyelmeztettek orvosok, egészségügyi szakértők, hogy telítődnek a kórházak, országunk vezetői semmilyen felelősséget nem akartak vállalni semmiért, nehogy véletlenül összekössék arcukat, nevüket, pártjukat egy esetlegesen népszerűtlen döntéssel. Klaus Iohannis ugyan gyakorta jelentkezett, kiállt a sajtó elé, de semmit nem mondott, csak azt ismételgette, hogy a maszk jó, a Szociáldemokrata Párt rossz, a választásokat pedig meg kell tartani. Ludovic Orban megszólalásaiból is nehezen tudunk felidézni tartalmas mondatot, Nelu Tătaru egészségügyi miniszter pedig alighanem Románia Nostradamusa címre pályázik naponta változó prognózisaival, jóslataival a fertőzések számának alakulásáról, a vakcina tömeges beadásának várható időpontjáról. Hol a lakosságot, hol az ellenzéket okolták a gyorsan romló helyzetért, a döntések felelősségét látszólag átruházták a helyi hatóságokra, de lényegében csak annyi történt, hogy arc és név nélküli bizottságokra bízták a felülről meghatározott intézkedések elrendelését.

Aztán egyszer csak a valóság rájuk rúgta az ajtót: tegnap hajszálnyira voltunk a lélektani határt is jelentő tízezer új fertőzéstől. Az egyre súlyosabb helyzetben Klaus Iohannisnak nem volt más választása, mint elmenni a kormány tegnapi ülésére, és bejelenteni néhány újabb szigorítást, mint az éjszakai kijárás korlátozása, kötelező maszkviselés, áttérés a távoktatásra mindenütt. Az újabb intézkedések nagyjából követik az Európa jelentős részében már jó ideje érvényben levő szabályokat, kis hazai „fűszerezéssel”. Miközben ugyanis a legtöbb európai állam igyekszik nem bezárni az iskolákat, nálunk ez számít a legfőbb járványellenes intézkedésnek: az este kilenc órai boltzár, az éjszakai kijárási korlátozás a távoktatásra való áttérés mellett már-már jelentéktelen apróság. Szemmel látható, hogy az iskolák, óvodák bezárása tekintetében sem európai példák, egészségügyi szakértők véleményezése alapján jártak el – vélhetően ugyanazok a választási megfontolások állnak a döntés mögött, mint amelyek a heteken át tartó halogatás mögött.

És mert arra alig van esély, hogy december 6-ig a közvélemény-kutatások pillanatnyi állásán kívül más szempontokat is figyelembe vesznek a járványkezelésben, lassan már ott tartunk, hogy jobban várjuk Mikulást, mint a gyermekek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1239
szavazógép
2020-11-06: Világfigyelő - :

Életfogytiglani börtönbüntetés

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte tegnap a párizsi különleges esküdtszék azt az algériai informatikushallgatót, aki 2015 áprilisában a Párizshoz közeli Villejuif településen egy keresztény templom ellen tervezett merényletet.
2020-11-06: Közélet - Iochom István:

Szent Imre-búcsú Gelencén

Tegnap reggel fél kilenckor a műemlék templomban tartottak szentmisét, a nagytemplomban pedig 11 órakor kezdődött az ünnepi búcsús szentmise, melynek főcelebránsa, Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök örömének adott hangot, hogy ismét szülőfalujában lehet és együtt ünnepelhetik meg az egyházközség védőszentje, Szent Imre herceg napját.