Számbavétel

— Mi volt az, amivel meg kellett kezdeni a munkát, amibe fejest kellett ugrani? — kérdeztük Bihari Edömért, Nagyajta polgármesterét.

— Mivel én nemigen dolgoztam a közigazgatásban, erről kellett tájékozódnom, meg kellett ismernem, hol áll a két falu a településfejlesztésben, azonnali stratégiát kellett felállítani. Erre a munkára, pályázatok elkészítésére hozzáértő személyt alkalmaztunk.

— Kezdjük az infrastruktúrával, hisz az egyik legfontosabb probléma.

— Összetevői közül mindenik fontos, de a megvalósíthatóság állítja fel a sorrendet. Gond van az ivóvízzel. Bár kész a hálózat, szerződést kell kötnünk egy szolgáltató vállalattal, mely működteti a rendszert. Mi a legjobb, legolcsóbb változatot keressük, hogy ne terhelje meg nagyon a költségvetésünket és a fogyasztók zsebét.

— Még csak tervben a kanalizálás... Ezek befejezése után lehet az utcahálózat és járdák rendbetételére térni. Az Előszegi utca, láttuk, hullámvasúthoz hasonló. Tizennyolc esztendő telt el a rendszerváltás óta, s a szennyvízhálózat kiépítését nulláról kell kezdeni?

— Igen. Bele szeretnénk gyúrni az integrált programba, ez pedig pénz és idő kérdése, annál is inkább, mivel mi ezt Középajtával közös rendszerként képzeltük el. Gondolkozunk egy Középajtával közös vízhálózatról is, mert ott újabb forrást lehetne még befogni a jelenlegi négy mellé, itt lent pedig újabb kutat lehetne fúratni. Ezzel olcsóbbá lehetne tenni a vízdíjat, mert nem mindegy, hogy mennyit fog fizetni a fogyasztó az ivóvíz köbméteréért. Van bajunk az energiaellátással is, ingadozó a feszültség, sok az áramkiesés, volt eset rá, hogy károsodtak a háztartási gépek s számítógépjeink is. Nagyajta és Bölön között áldatlan állapotok uralkodnak, pocsékul működik a távközlési rendszer. Gondból-bajból tehát nincsen hiány. Sürgető feladatunk műemlék jellegű, mennyezetfestményekkel ékített kultúrtermünk mentése-felújítása, hová esőzések idején becsepeg a víz. (Épült 1904—1908 között, falfestménye Lőrincz Viktor alkotása 1908-ból — a szerző megj.) Ezt hamarosan megakadályozzuk a fedélzet javításával, mely közös a polgármesteri hivatal épületével. A teremfelújításra Hlavathy Károly készített előtanulmányt, éppen most érkezett meg, önerőből ki is tudtuk fizetni, és nagyon reméljük, hogy pályázati pénzt is tudunk szerezni, ugyanis ahhoz, hogy az integrált pályázatban részt vehessünk, más dokumentációra is szükségünk van. Az idő sürget. Külön fűtőrendszerrel akarjuk ellátni, új padlózat kell, vakolat, falburkolat... Felülete nyolcszáz négyzetméter, és hatalmas légtere van.

Adósságok

Egy ,,zöldülékeny birodalom" — középajtai Benkő József szavaival élve — Előszegen az a hely és bennvaló, ahol napvilágot látott a Kossuth-díjas magyar színművész, Nagyajta jeles szülötte, Bihari József (1901—1981). Sárguló gyümölcsfák és bokrok, enyészet veszi körül a lassan rogyadozó házat, melyben nem lakik senki. A ház előtt Marosi Imre volt alpolgármesterrel és Halmágyi Jánossal találkoztunk, Bihari ajtai kötődéseiről beszéltünk velük. Marosi többször javasolta már, hogy a helybeli művelődési otthon vegye fel Bihari József nevét. Régi elképzelés, hogy ha nincs is még rendezve tulajdonjoga, mentsék állagát, s jelöljék meg egy emléktáblával. Mit kell tudnia erről azoknak az ajtaiaknak, akiket érdekel a jeleseinkhez kapcsolódó emléképületek helyzete? — kérdeztük a polgármestert.

Bihari József szülőháza

— Adósságunk akad bőven, hiszen Nagyajtának annyi jelessége volt, hogy emléktáblával kellene tele lennie a településnek. Jó viszonyt tudtunk kialakítani a történelmi egyházakkal, s majd segítenek ezekben a kérdésekben. Leromlott állapotban az egykori huszárkaszárnya is, ki kell javíttatni, mert a falusi turizmusban lehetne hasznosítani. Itt még gyerekcipőben jár az idegenforgalomnak ez a fajtája. Egyetlen hivatalosan működő panziónk Középajtán van. Nos, éppen a falusi turizmusnak lenne egyik vonzó pontja a Bihari József-emlékház. A tulajdonjog rendezésének kérdése fennáll a körorvosi rendelő esetében is. Megvásárolnánk a tulajdonosoktól az épületet, hogy mentsük a benne működő egészségügyi intézményt. De hadd ne menjünk most bele a műemlékek kérdésébe, külön témakör ez, s ebből Középajtát sem akarnám kihagyni. Egyébként ott is, de valamennyire itt is fontosabb lenne még mindig a földtulajdon végleges rendezése, mint mondjuk a műemlékvédelem.

Kicsi Krizák

Örömmel közölte Barabás Mihály igazgató, magyar irodalom szakos tanár, hogy növekedett az ajtai Kriza János-iskola tanulólétszáma. Nem mindennapi hír ez, amiként az sem, hogy néhány szomszédos településen élő szülő — Miklósvárról, Középajtáról, Bölönből és még Apácáról is — úgy döntött, ebbe az iskolába hozza gyermekét. Ahogyan a jó pap a templomból nem küld ki soha senkit, az ajtai alma materben is, ha egy szülő szívesen adja oda a gyermekét, szeretettel fogadják. Itt kell elmondanunk, hogy Apáczai Csere János gyermekkoráról fennmaradt egy kis történet: unalmában át-átment Nagyajtára, hogy az ott élő ,,okos és jeles deákokkal beszélgessen", és ez lett volna az indítóoka annak, hogy ő is ,,felsőbb tanulásokra adta a fejét". Amolyan kicsi Krizák, tehetségesek lehettek már akkoron, a XVII. század elején az ,,ajtai deákok". Most mint képzett szakemberek tanítanak a nagyajtai iskolában. Nemcsak az oktatásról hallottunk dicséretet a szülőktől, hanem az iskolában folyó művelődési-kulturális tevékenységről is. ,,Az ajtai ember és gyerek zsigereiben ott él a dalra és táncra való tehetség és vágy" — mondta az igazgató, aki vaskos népművészeti jellegű kötetet állított össze, amelyre az egészen fiatal baróti Tortoma Könyvkiadó mindenese, Demeter László is felfigyelt.

— Több ajtai pedagógus vett részt abban a néptánctáborban — folytatta az igazgató —, ahol a művészi gyermeki talentumot hivatottak kibontakoztatni a jövőben. Népes gyermekcsalád ropta már a táncot az Ajtai Napo-kon. Új hajtások ők a régi tőkén. A Kriza János Emlékbizottság és Alapítvány érdeme is, hogy ápolja a szellemi-népi örökséget. Szilágyi Zsolték kezdeményezésére nálunk az idén beindul a művészeti népiskola négy kihelyezett osztálya gyerekek és felnőttek számára.

Megerősödőben a Kriza-iskola, s tele gonddal és tervekkel. Menteni, javítani kell sürgősen a volt kaszinó épületét, ebben működik az óvoda. Tulajdonjogának rendezését megoldották az önkormányzat segítségével, akárcsak az iskola két régi épületének helyzetét, melyet megvásároltak az egykori építtető unitárius egyháztól. Az ajtai szellemi műhely munkásai, tanítók és tanárok, készülnek a novemberben sorra kerülő Erdővidéki Közművelődési Napok rendezvényeinek sikerre juttatására.