Kulturális központtá alakítják az idei irodalmi Nobel-díjas költő, Louise Elisabeth Glück felmenőinek érmihályfalvi malmát – adta hírül a Maszol.ro hírportál. Az érmihályfalvi Gizella malom az Érmellék egyik legjelentősebb ipari épülete és az Észak-Bihar megyei kisváros egyik jelképe, amely jelenleg meglehetősen leromlott állapotban van, de elkezdődött a megmentése, miután a helyiek eldöntötték, hogy kulturális központtá építik azt át.
A 20. század első felében az egyik legjelentősebb őrlőhely volt, amelyet alapítója, az Érmihályfalván 1900-ban, 29 évesen megtelepedő Glück Benő hozott létre és feleségéről, Horovitz Gizelláról nevezett el. A Glück család a település ortodox zsidó hitközségének megbecsült tagja volt, sorsukat azonban megpecsételte a második világháború. A családtagok többségét deportálták, de néhányan még idejében útnak eredtek, és Kanadában, illetve az Egyesült Államokban telepedtek le. A család egyenes ági leszármazottja a jelenleg Amerikában élő Nobel-díjas költő, Louise Elisabeth Glück.
A Gizella malom az államosítás után indult hanyatlásnak. Az épületben raktár, vasöntöde, motortekercselő és autószerelő műhely is működött. Az épület állapota az utóbbi harminc évben olyannyira leromlott, hogy már-már életveszélyessé vált, ezért 2012-ben a helyi önkormányzat egy nagyszabású takarítási akció során egy épületrészt le is bontatott, mert fennállt a veszélye, hogy összedől.
Az új központ alapkövét szeptember végén tették le. A létesítményben a tervek szerint lesz színházterem, több próbaterem és kiállítóhelyiség is. A többszintes, több mint 1000 négyzetméteres hasznos felületű ingatlan építési költségeit 5 millió lejre becsülik, amit román kormányzati pénzekből finanszíroznak.
Nyakó József polgármester elmondta, hogy a megújuló Gizella malom mellé terveznek egy szabadtéri színpadot is. Közölte, hogy az amerikai költőnek a nagybátyja volt a malmot építtető Glück Benő, ezért elhatározták, megkeresik az Amerikában élő kitüntetettet, és meghívják a majdani kulturális központ avatóünnepségére. A városgazda szerint az sem kizárt, hogy a költőről vagy a malmot építtető családról nevezzék el a kulturális központot.