A cégkatalógusairól ismert Omnibus portál a napokban tette közzé a székelyföldi cégek nyereség szerinti toplistáját, amely kiegészíti azt a korábban közölt két sorrendet, mely az árbevételt, illetve az alkalmazottak számát veszi alapul. A grafikonokkal ábrázolt adatsorok azért is érdemesülnek – korántsem teljes körű – elemzésre, mert négy év adatait sorakoztatják fel, így a középtávú folyamatok is részben tetten érhetőek. Ugyanakkor az adatsor nem két és nem is három jelenlegi megye legsikeresebb vállalkozásait veszi górcső alá, hanem a történelmi Székelyföldön működő cégeket, ráadásul nagyjából a hagyományos széki bontásban. Külön figyelmet érdemel a közbirtokosságok huszonötös listája.
Székelyföld összességében
A három szempont– árbevétel, nyereség és alkalmazottak száma – szerint összeállított, ötven céget felvonultató sorrend összességében, illetve hat kisebb régióra bontva jelenik meg. Ezen belül Háromszék két régióval, Alsó- és Felső-Háromszékként van jelen, előbbihez sorolták Erdővidéket is. A Székelyföldre vonatkozó összesített adatok vonatkozásában ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy három nagy, Marosszéken működő energiaszolgáltató viszi a prímet, így a kisebb régiók gazdasági teljesítményét tekintve az általános kép némileg torzulhat.
Ezzel együtt elmondható, hogy a legnagyobb székely szék nagyvállalatainak teljesítménye mindhárom szempont szerint jelentősen meghaladja a többi kisrégió összesített teljesítményét. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy – a gazdasági teljesítmény tekintetében – Székelyföld két részre osztható: Marosszék és a többi szék. Az első ötven cég esetében Marosszéken több mint háromnegyed arányban valósul meg Székelyföld árbevétele, magasan megelőzve a többi kisrégiót (Háromszék az árbevétel csupán kilenc százalékát adja). Sőt, az első öt helyen szereplő marosszéki vállalat (többségük energiaszolgáltató) az első ötven összesített forgalmának felét adja. Ugyanakkor a Székelyföldön működő összes cég árbevétele szempontjából ez a különbség kevésbé számottevő, hiszen az összárbevétel kevesebb mint harmada (58 százaléka) valósult meg Marosszéken 2019-ben, míg Háromszék 15, Udvarhelyszék 13, Csíkszék 8, Gyergyószék pedig 6 százalékkal szerepel. A top 50-ben szereplő cégek szám szerinti eloszlása is megerősíti Marosszék vezető szerepét, hiszen nem kevesebb, mint 31 vállalat itt fejti ki tevékenységét (illetve székhelyét ide, jobbára Marosvásárhelyre jegyezték be).
Ami a trendeket illeti, a vizsgált 2016–2019 közötti időszakban a sorrendben kimagasló változásokat csak néhány esetben jegyezhetünk, a többség egy-két helyet nyerve vagy veszítve tartja a pozícióját. Ugyanakkor az árbevétel összesített volumenét tekintve a legjobban teljesítő ötven cég évről évre növelni tudta teljesítményét (a növekedés körülbelül 0,5 és 1,5 milliárd lej között mozog évente, a legnagyobb ugrás 2018 és 2019 között észlelhető). Az árbevételek székek szerinti eloszlásának szemléltetése érdekében közöljük az Omnibus által összeállított két grafikont.
Ami a nyereséget illeti, arányaiban ugyan kisebbek a különbségek Marosszék és a többi szék összesített teljesítménye között, a top 50-ben szereplő vállalatok összprofitjának közel hatvan százaléka azonban úgyszintén Marosszéken valósult meg, ami csaknem fele az egész székelyföldi versenyszféra nyereségének. Hasonló a helyzet az alkalmazottak számát illetően is.
Háromszék
Számunkra érdemes közelebbről szemügyre venni a két kisrégió – Alsó- és Felső-Háromszék – adatsorait, illetve az itt tapasztalt változásokat. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által összeállított listákhoz és adatokhoz hasonlóan az árbevétel vonatkozásában a top 50-ben Alsó-Háromszéken az élelmiszeripar (jelesen a tejfeldolgozás), Felső-Háromszéken pedig a készruhaipar vezeti a listát, igaz, ez utóbbi esetében tavaly a fő tevékenységét tekintve gumiabroncsokat forgalmazó Nexxon Kft. került az első helyre. Ugyanakkor mind összességében, mind az első ötven céget tekintve töretlen, bár lassú növekedés tapasztalható a vizsgált négy esztendőben mindkét kisrégióban, tehát összességében a megyében az első félszáz vállalat a forgalom mintegy hatvan százalékát adja.
A nyereség tekintetében már hullámzóbb a trend, hiszen mindkét kisrégió esetében 2017-ben kevesebb profitot könyveltek el, mint egy évvel korábban – az első ötven cég éppúgy, mint a mérleget leadó háromszéki cégek teljes mezőnye.
Ami viszont a vizsgált négy esztendőben folyamatosan csökkent, az az alkalmazottak száma.
Közbirtokosságok
A közbirtokosságokat a 2017-es mérlegüktől számítva rangsorolja az Omnibus, vagyis itt hároméves távlatban figyelhetőek meg a gazdasági folyamatok. Fontos megjegyezni, hogy a közbirtokosságok bevételéhez esetenként hozzáadódnak a területalapú támogatásokból származó jövedelmek is, amelyeket az értékeléskor figyelmen kívül hagytak. A táblázat azt sem tartalmazza, hogy az árbevétel szerint rangsorolt első huszonöt közbirtokosság külön-külön mekkora területen gazdálkodik. Talán ennek is köszönhető, hogy a rangsorba csupán két háromszéki közbirtokosság került be, a papolci Imreh Albert és a nagybaconi, az első huszonöt csaknem fele csíkszéki, Marosszék pedig csupán két közbirtokossággal szerepel. Általánosan az is megállapítható, hogy – néhány hullámzó teljesítménytől eltekintve – a közbirtokosságok a vizsgált három évben növelni tudták gazdasági tevékenységükből származó árbevételüket, a forgalom volumenét tekintve pedig a huszonötödik helyet elérő Csíkszépvízi Közbirtokosság közel kétmillió lejt valósított meg, míg az első helyen szereplő Gyergyóalfalvi Közbirtokosság hatszor ennyit. (Csak összehasonlításként jegyezzük meg, hogy a legkisebb kisrégió, a felső-háromszéki top 50 ötvenedik helyén szereplő cég tavaly közel 7 millió lejes forgalmat bonyolított le.)
