Oroszország megkezdte békefenntartó kontingens telepítését Hegyi-Karabahba, párhuzamosan az örmény fegyveres erők kivonásával. Az orosz békefenntartók megbízatása öt évre szól, ami automatikusan további ötéves ciklusokra meghosszabbodhat, ha a felek hat hónappal a megállapodás lejárta előtt nem jelzik kilépési szándékukat.

Korábban Aliyev arról beszélt, hogy a tűzszünet ellenőrzését török és orosz békefenntartók közösen fogják ellátni. A török kontingens nagyságát nem közölte. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter, aki azt mondta, hogy Ankara tárgyalásokat folytat a fegyvernyugvás ellenőrzésének körülményeiről. A török diplomácia vezetője az egyezményt illetően egyúttal rámutatott: nagy siker, győzelem ez Azerbajdzsán számára, harminc éve megszállt területek kerülnek vissza Bakuhoz. Hegyi-Karabah mellett hét környező régió állt örmény megszállás alatt. A terepen elért eredményeknek is köszönhetően most rövid időn belül mind a hét régió Azerbajdzsánhoz kerül. (Törökországot szoros etnikai, nyelvi, kulturális, történelmi és gazdasági szálak fűzik Azerbajdzsánhoz.)

Hegyi-Karabah politikai státusáról nincs szó a megállapodásban – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Szerinte a terület státusával kapcsolatban a felek addig is a nemzetközi jog, mindenekelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataiból és más dokumentumokból indulnak ki. A megállapodás alapján a konfliktus szereplői a harcok beszüntetése nyomán az általuk jelenleg elfoglalt állásokban maradnak. Jerevánnak ezt követően november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és a gazahi régió megszállt területeit, december 1-jéig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, öt kilométer szélességű lacsini folyosó kivételével. A kivonuló örmény csapatok helyét orosz békefenntartók veszik át, akiknek átszállítása tegnap hajnalban megkezdődött.

Az orosz elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy az egyezség nem számol török békefenntartók jelenlétével. Közölte, hogy az Azerbajdzsán területén a hegyi-karabahi tűzszünet megfigyelésére létrehozandó központ egy külön megállapodás tárgya lesz.

Peszkov kifejezte reményét, hogy Örményország – ahol a megállapodás ellenzői erőszakba hajló tiltakozásba kezdtek – megfelelő módon fogadja a megállapodást, és nem kívánta kommentálni a jereváni fejleményeket. „Ez a két ország, Azerbajdzsán és Örményország népének győzelme, mert a háborút megállították” – kommentálta Peszkov azt, hogy a török külügyminiszter gratulált Azerbajdzsánnak „a harctéren és a tárgyalóasztalnál elért győzelméhez”.

A szeptember végén kiújult fegyveres konfliktus és a vérontás megállítása mellett a Kreml szóvivője méltatta még a megállapodás humanitárius vonatkozásainak fontosságát is. Ezek értelmében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ellenőrzése alatt Hegyi-Karabahba és a környező területekre visszatérhetnek a menekültek, valamint hogy a szemben álló felek ki fogják cserélni a hadifoglyokat és az elesetteket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök igazi nagy tragédiának nevezte a hegyi-karabahi konfliktust, ugyanakkor nagy megelégedésének adott hangot az elért kompromisszum miatt, amellyel sikerült véget vetni a vérontásnak.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben idén szeptember 27-én újult erővel lángoltak fel a harcok. Azerbajdzsán eltökélt szándéka volt, hogy fegyverrel visszaszerzi az örmények lakta enklávét. A harcok elől civilek tízezrei menekültek el, az összecsapásokban a közlések szerint eddig már több mint ezer örmény katona esett el. Azerbajdzsán nem közölte katonai veszteségeit.