Az Egyesült Államokban csak kevesen merik kimondani azt, amit James Carville viszonylag nyíltan fogalmazott meg október elején: ,,Ha Obama öt-hat százalékpontos előnnyel vág neki az elnökválasztásnak, és november 4-én mégis veszít, akkor igen drámai következményekkel fogunk szembenézni".
Bill Clinton korábbi elnök egykori főtanácsadójának a CNN műsorában elhangzott szavai lidércnyomásként nehezednek Amerikára. Alig két héttel az elnökválasztás napja előtt Barack Obama, a demokraták jelöltje már-már biztos győztesnek tűnik — ám végül mégis veszít. Nem sokkal később faji zavargások robbannak ki az ország számos városában, külföldön pedig tüntetők célpontjává válnak az Egyesült Államok képviseletei.
Tény, hogy a fekete bőrű szenátor esetleges vereségében sokan az amerikai választók jelentős részében lappangó rasszizmus bizonyítékát vélnék látni. A közvélemény-kutatások során ezek ugyan Obama mellett tették le a garast, ám a szavazófülkében ,,a feketéktől érzett félelem" mégis arra késztette őket, hogy John McCain republikánus jelölt neve mellé tegyék a keresztet.
Obama kampánymenedzserei újabb Bradley-effektustól tartanak. Los Angeles fekete bőrű polgármestere, Tom Bradley 1982-ben nagy esélyesként vágott neki a kaliforniai kormányzóválasztásnak — legalábbis ezt mutatták az előzetes felmérések. Ám végül mégis veszített. A választópolgárok jelentős hányada ugyanis másként voksolt, mint ahogyan a kérdezőbiztosoknak korábban állította. Vajon ez lenne az utolsó reménysugár a republikánusok kétségbeesett kampánystábja számára?
Újabban a demokraták egyre gyakrabban vádolják McCaint azzal, hogy a fenyegető vereség elkerülése érdekében ,,a gyűlölet és a megosztás magjait" hinti el az amerikaiak szívében. Forrpont felé közelít ,,a fajok mérgezett kérdése" — figyelmeztetett pár nappal ezelőtt a The Washington Post, amely nem sokkal később Obama mellé állt.
A fekete szenátor diadala egyre valószínűbbnek tűnik, elvégre szinte minden McCain ellen szól: a pénzügyi válság és a tőzsde bedőlése alapjaiban rendítette meg a szabad, reguláktól mentes piacokba és ezzel a republikánusok gazdasági hozzáértésébe vetett bizalmat. A párt alelnökjelöltje, Sarah Palin esetlen vagy értelmetlen megnyilatkozásokkal maga alatt vágja a fát. McCain akciózása a pénzügyi válságban, különösen pedig az a szándéka, hogy az adófizetők pénzén vásárolja fel az összes rossz hitelt, elsősorban szkepszist és bírálatot váltott ki.
Csakhogy McCain fehér, Obama meg fekete. Jóllehet a Gallup felmérése szerint azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik soha nem szavaznának egy feketére, ma már az öt százalékot is alig éri el. Kimondatlanul mégis annak az általános gyanúnak az árnya vetül az amerikaiakra, hogy még ,,nem elég érettek" egy fekete bőrű államfőhöz.
,,Túl korai még Obama győzelméről beszélni, elvégre fekete — nyilatkozta David Gergen, több amerikai elnök egykori tanácsadója. — Nem hiszem, hogy a felmérések hitelt érdemlőek, mert még nem tudjuk, milyen súllyal esik latba a faji tényező." A kaliforniai Stanford Egyetem tanulmánya szerint a faji előítéletek akár hat százalékpontot is levonhatnak Obama eredményéből november 4-én.
Az illinois-i szenátor ezért újabban olyan tévéreklámokkal operál, amelyekben nagy súlyt kapnak Hawaiiról származó fehér bőrű nagyszülei. A 47 éves politikus csak ritkán említi meg saját bőrszínét. Ha mégis, akkor annak bizonyítékaként, hogy ő az amerikai álom megtestesítője: egy kenyai fekete és egy kansasi fehér fiaként olyan esélyt kapott, amely ,,sehol másutt a világon nem volna lehetséges".
Ed Towns demokrata párti képviselő szerint ,,a fajgyűlölet él és virul, McCain és Palin pedig botor módon megpróbálnak tőkét kovácsolni ebből". Ha Obama ,,fehér volna és Trevor Gustafsonnak hívnák, de csak fele ennyi esze volna, akkor a választók hanyatt-homlok rohannának rá szavazni, egyszerűen csak a politikai változtatás érdekében" — írta Deborah Douglas a Chicago Sun-Times hasábjain, utalásként a republikánusok nyolcévi Bush-elnökség eredményeként minimálisra csökkent tekintélyére.
A konzervatív oldal dühösen reagál a rasszizmus vádjára. ,,A baloldal nyilvánvalóan nem tudja elképzelni, hogy amerikaiak milliói kételkednek ebben a demokrata csodagyerekben — írta Brett Johspe publicista. — Ha Obama veszít, úgy az összes amerikai áldozatává válik eme visszataszító taktikának, amely azt sugallja, hogy a vereség oka a fajgyűlölet."
,,Minden egyes választópolgárra, aki a bőrszíne miatt nem szavaz Obamára, két vagy három olyan amerikai jut, aki azért voksol rá, mert úgy véli, itt az ideje, hogy Amerikának végre fekete bőrű elnöke legyen" — írta Michael van der Galien konzervatív publicista. — ,,Sok fehér azért szavazna Obamára, mert azt hiszik, hogy ez kigyógyítaná Amerikát a rasszista múltjából."
