A járványhelyzet okán a virtuális térben zajlott a megbeszélés, melyen Antal Árpád polgármester és Vargha Fruzsina alpolgármester mellett Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is részt vett, illetve Veszprémből élő bejelentkezésben csatlakozott Porga Gyula polgármester és Navracsics Tibor kormánybiztos. A találkozó résztvevőit köszöntő Tamás Sándor megyei önkormányzati vezető felidézte, a két város már a hetvenes években kapcsolatba került egymással, akkor kulturális intézmények révén, azóta pedig sokrétű szakmai, egyebek mellett szociális-, közigazgatási- együttműködés épült ki a települések között, sőt, jó barátságok is – erősítette meg.

Navracsics Tibor ismertette, Veszprém 2023-ban a balatoni régióval együtt Európa Kulturális Fővárosa lesz, s ez adja az alkalmat arra, hogy együttműködési megállapodást írjon alá háromszéki testvérvárosával, hogy szövetkezzenek a programsorozatra való felkészülésre, annak megvalósítására. Emlékeztetett a kulturális főváros program célja, hogy hidakat építsen városok között, közelebb hozza egymáshoz a közösségeket.

Sepsiszentgyörgy 2015-ben pályázott Székelyföld nevében a kulturális főváros címre, s bár nem járt sikerrel, a testvérvárosi együttműködésnek köszönhetően a pályázatban megálmodott programok egy részét mégis sikerül lebonyolítani – mutatott rá Antal Árpád polgármester, aki úgy véli, Veszprém által kicsit Sepsiszentgyörgy is Európa kulturális fővárosa lesz. Alkalom nyílik arra, hogy értékeink mellett megmutathatjuk Európának Székelyföld szép arcát – mondta. Kitért arra is, a testvértelepülési együttműködésnek nincs anyagi vonzata, mindenki saját forrásaiból gazdálkodik.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere hangsúlyozta, nem csupán a város, hanem az egész balatoni régió nyerte el a kulturális főváros címet, s ez egyben többes feladatot is jelent számukra. Egyrészt Európának kell közvetíteni azt a különleges kultúrát, amit Veszprémben képviselnek, de feladatuknak tekintik a magyar kultúra népszerűsítését is, mely az országhatáron kívül is létezik és nagyon élő, nagyon pezsgő, s ennek zászlóshajója Sepsiszentgyörgy – vélekedett. Hangsúlyozta, a kulturális megállapodással tulajdonképpen az idén harminc éves testvérvárosi kapcsolatot erősítik, s úgy tekintenek rá, mint lehetőségre a további együttműködésre, közösségépítésre.

Ezzel a partnerséggel azt szeretnénk elérni, hogy ne csupán a Kárpát-medencében, hanem egész Európában megismerjék Sepsiszentgyörgy és a Székelyföld 21. századi arcát, ahol szépen megfér egymás mellett a hagyományőrzés, a hagyományok tisztelete, az értékteremtés és a kreativitás – fejtette ki hozzászólásában Hegedűs Csilla. Hozzáfűzte, „azt szeretnénk, ha a teljes Európában megismernék ezt a kreatív, fejlődő, összetartó közösséget, ami ma a sepsiszentgyörgyi magyar közösség, a székelyföldi és tágabb értelemben az erdélyi magyarság”. Felidézte továbbá, 4 éve Dacian Cioloș akkori miniszterelnök megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsút felvegyék a világörökségi listára, s álláspontja szerint nem véletlenül tette, hiszen Románia sok-sok éve blokkolja azt, hogy az erdélyi magyar közösség értékei világszerte ismertté legyenek, mert abban a pillanatban le lehet tagadni azt, hogy itt magyar emberek élnek – fogalmazott. A Veszprém - Sepsiszentgyögy együttműködés éppen ezt gátolja meg, abban segít, hogy mi ezeket az értékeket meg tudjuk mutatni – összegzett az RMDSZ ügyvezető alelnöke.

A megyeszékhely részéről Vargha Fruzsina koordinálja a programot – az alpolgármester a csütörtöki megbeszélésen úgy fogalmazott, szép és nemes feladatot kapott, s mint fogalmazott, úgy érzi, az együttműködés „Sepsiszentgyörgy kreatív pezsgését nagyon fogja motiválni.”

A megbeszélés végén az önkormányzati vezetők aláírták és bemutatták egymásnak az együttműködési szerződést.

Támogatni a fiatalokat

A sepsiszentgyörgyi városházán zajló megbeszélés végén Hegedűs Csilla arról is beszélt, az előző két évtizedben Románia nem sokat tett a kulturális kreatív ipar támogatása érdekében, holott az több pénzt hoz, mint az autóipar - mondta. Jelezte, parlamenti képviselő-jelöltként egyik célja, hogy a kreatív fiatalok munkáját, elhelyezkedését segítse, ezért az Első Ház program mintájára olyan finanszírozási program tervezetét kívánja elsőként beterjeszteni a törvényhozásban, mely révén egy jól kidolgozott üzleti tervvel minimális kamattal, 2 évi adómentességgel kezdő tőkéhez jutnának a fiatalok.