– Nehéz négy évet zárt a román parlamentben a magyar érdek-képviselet. A kisebbségi jogok bővítését célzó kezdeményezések többségét megtorpedózta a román többség. Hogyan értékeli ezt az időszakot? Képviselőként voltak sikerei?
– A román kormány sajnos egyáltalán nem kisebbségbarát. A magyarokra a legtöbb esetben rizikófaktorként, zavaró tényezőként tekintenek Bukarestben. Ez a törvényhozásban is megnyilvánul, hiszen számtalan olyan esettel találkoztunk az elmúlt években és napjainkban is, ami az erdélyi magyarok ellehetetlenítését, akadályozását célozta meg, gondolok itt például a nyelvi és kisebbségi jogainkra, szimbólumaink használatának büntetésére. A román kormánynak nem érdeke törvénykezésével lehetővé tenni, hogy itthon érezzük magunkat ebben az országban, ellenkezőleg, folyamatosan olyan kezdeményezések kerülnek a parlamentbe, melyeknek egyetlen célja, hogy csorbítsák az erdélyi magyarok jogait. Ugyanakkor közpolitikai téren vannak sikereink: az egyik legaktuálisabb eredményem, a méltányos időskort támogató előterjesztésem, ami által Barót és környéke is felkerült az ipari tekintetben szennyezettként jegyzett települések listájára. Ennek értelmében azok az erdővidéki emberek, akik harminc évet éltek ebben a bányavárosban vagy annak 8 kilométeres körzetében, két évvel hamarabb nyugdíjba mehetnek.

Édesanyaként kimondottan örülök annak is, hogy indítványozásomra Romániában a mozikban magyar szinkronnal nézhetnek filmeket elsősorban a gyermekek, de a felnőttek is, ez korábban büntetéssel járt. Ugyanakkor törvényjavaslatot kezdeményeztem az önkormányzatok hatáskörébe tartozó bicikliutak létrehozására is, melynek lényege, hogy a rendőrség ezután nem akadályozhatná azok kiépítését, mint ahogy tette ezt eddig. Ennek elfogadása folyamatban van, a szenátus megszavazta már.

– A törvényalkotás terén vagy a külföldi képviseletben kifejtett tevékenysége volt fontosabb, eredményesebb?
– Teljes odaadással végeztem mindkettőt, ugyanolyan fontosságot tanúsítok mindkettőnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a román politikusok elsősorban akkor figyelnek a kisebbségi kérdésekre, ha külföldről erőteljes hatás érkezik. Ezért én ezen a területen nagyon határozottan lépek fel. Az elmúlt négy évben aktívan részt vettem parlamenti képviselői minőségemben az az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének plénumain, és minden lehetőséget megragadtam, hogy az erdélyi magyarság ügyeit, a bennünket ért jogsértéseket itt hangsúlyosan megjelenítsem. Eddig három kisebbségügyi jelentésbe foglaltattam bele az erdélyi magyarság problémáit az Európa Tanácsban, ilyen a politikusok gyűlöletbeszéde, valamint a sportban tapasztalt gyűlöletbeszéd, és felhívtam a figyelmet az anyanyelvi tájékoztatás teljes hiányára a járvány idején a román kormány részéről. Jelenleg egy olyan jelentéssel kapcsolatosan egyeztetek a jelentéstevővel, mely a kisebbségek helyzetéről szól, tételesen kiemelve Iohannis elnök magyarellenes uszításait, az ügyészség felháborító eljárását az úzvölgyi eset kapcsán, valamint azt, hogy a Trianon-nappal kapcsolatos törvényt fogadott el a parlament.

– Munkája igen jelentős részét képezte a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat elindítása, működtetése. Vaskos jelentésekbe sorjázzák minden évben a magyar közösséget ért jogsérelmeket és eljuttatják a diplomáciai testületekre, a legjelentősebb nemzetközi fórumokra. Fontos panaszaink csokorba gyűjtése, de van valamilyen konkrét hozadéka is ennek a munkának? Észlelt pozitív elmozdulást az erdélyi magyarság bajainak megértésében?
– A jogvédelmi szolgálat hatékony munkavégzésének egyik hozadéka, hogy Erdély- és Románia-szerte is egyre többen keresnek fel bennünket panaszaikkal, észrevételeikkel és bizalommal hozzánk fordulnak kéréseikkel, amelyeket természetesen igyekszünk megoldani. Minden esetben hivatalos formában panaszt intézünk az illetékes szervekhez, hatóságokhoz, mely – valljuk be – egy egyszerű ember számára a bürokrácia útvesztői miatt bonyolultnak tűnik, sokan épp emiatt nem is tesznek lépéseket jogsérelmi ügyekben. És, igen, az elmúlt években egyfajta előrelépés tapasztalható a romániai magyarok ügyeit illetően, abban a tekintetben, hogy sokkal jogtudatosabbak vagyunk. Üzletláncok kértek már elnézést azért, mert az alkalmazottjaik nem megfelelően kezelték a magyar embereket, szerintem ez jó dolog, jó kezdet. Ugyanakkor én odafigyelek arra is, hogy a bukaresti nagykövetségek emberjogi szakértőivel rendszeresen egyeztessek, főleg annak érdekében, hogy a készülő emberjogi jelentéseikhez pontos információkkal szolgáljak. És ennek eredményeképp a bennünket foglalkoztató kérdések gyakran megjelentek a külföldi emberjogi jelentésekben.

– Miért a szenátus a képviselőház helyett? Melyek a legfontosabb céljai a következő időszakban?
– Azt a munkát szeretném magasabb szinten folytatni a külpolitika és a közösségi jogok terén, amelyet az elmúlt években végeztem. Tekintve az alsó- és felsőház döntési jogkörét, a szenátusban azt gondolom, nagyobb lesz a mozgásterem. Jól működő nemzetközi kapcsolatrendszert alakítottam ki, amelyet mindenképpen arra fordítok, hogy az erdélyi magyarok ügyeit képviseljem és a maga valóságában ismertessem. Jövő évben soros magyar elnökség lesz az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében, és én maximálisan szeretnék élni azzal a lehetőséggel, hogy a magyar elnökség égisze alatt az erdélyi magyarok ügyeit ez alatt az időszak alatt a legszélesebb nemzetközi körrel megismertessük.  

(Fizetett politikai hirdetés)