Magyarország és Lengyelország nem szavazza meg a 2021-ben kezdődő hétéves uniós keretköltségvetést és a helyreállítási alapot, mert a jogállamisági feltételekhez kötik az uniós pénzek kifizetését – derül ki a tegnapi budapesti és varsói nyilatkozatokból. Estére ígéretük valósággá vált.
Az EU-s tagállamok brüsszeli nagykövetei tegnap délután ültek össze előkészíteni az EU-s ügyekért felelős miniszterek keddi tanácsülését, de egyhangúság hiányában nem született döntés az unió hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról – közölte az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország állandó uniós képviseletének szóvivője Twitter-üzenetében. Sebastian Fischer kiemelte: „két uniós tagállam fenntartásai miatt” nem volt elegendő szavazat. Az MTI-nek nyilatkozó diplomáciai források szerint a hosszú távú költségvetés és az ahhoz szorosan kapcsolódó helyreállítási csomag elfogadásába Magyarország és Lengyelország nem egyezett bele. A két ország véleménye szerint a költségvetéshez és a helyreállítási csomaghoz csatolni kívánt rendelkezés, az uniós finanszírozás politikai feltételekhez kötése sértené az uniós alapszerződést s felrúgná továbbá az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott állásfoglalást is. Az egyhangú döntés elmaradásával a költségvetés és a pénzügyi csomag kérdése ismételten az Európai Tanács elé kerülhet.
Orbán Viktor miniszterelnök már a délutáni szavazást megelőzően levélben tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást. Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy a „semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről” elvvel összhangban Magyarország kormánya a csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek.
Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával.
Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.
Mateusz Morawiecki kormányfő már november elején jelezte, hogy Lengyelország vétóval fog élni, ha az EU-ban nem születik az elvárásainak megfelelő költségvetési megállapodás. Múlt csütörtökön pedig a miniszterelnök hivatalos levélben tiltakozott az EU vezetőinél az ellen, hogy jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat.
A júliusi uniós csúcstalálkozón elért kompromisszumot és az Európai Unió alapszerződését is sértené, ha jogállamisági feltételekhez kötnék az uniós pénzeszközök kifizetését – hangsúlyozta tegnap Michał Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője.
Felidézte: a költségvetés kapcsán az uniós csúcson „nagyon pontosan meghatározták a működési elveket és a teendőket”, ám jelenleg próbálkozások történnek „nemcsak az alapszerződések, hanem a júliusi megállapodás megsértésére is” egyes tagállamok részéről, amelyek a csúcstalálkozón elért kompromisszumot szeretnék érvényteleníteni.
Dworczyk szerint az uniós források jogállamisághoz kötése „teljes mértékben az uniós hivatalnokok és politikusok önkényén alapulna”, egyes országokat ezáltal hátrányos, másokat pedig előnyös helyzetbe hozhatnának. „Semmiképpen sem egyezünk bele az alapszerződés megsértésébe és az EU-n belüli zsarolásba sem” – szögezte le Dworczyk, hozzátéve: Varsó arra fog törekedni, hogy az EU partnerségen alapuljon, valamint arra, hogy a tagállamok „alanyi módon viszonyuljanak egymáshoz”.
