Egyre kevesebb répát termesztenek a háromszéki gazdák, annak ellenére, hogy a répának fontos szerepe van a vetésforgóban, de ami még fontosabb: gazdasági szemszögből az egyik legjobban jövedelmező mezei kultúra. A területvesztés nem írható a gazdák rovására, ők szívesen termelnének répát, de gond van az értékesítéssel. A botfalusi cukorgyár gondokkal küzd, nem fizeti naprakészen a leadott répát. Pedig a cukorrépa idén is jó termést hozott. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság adatai szerint az átlagtermés közel negyven tonna hektáronként, a legjobb parcellákról hetven tonna hektáronkénti termést is betakaríthattak a gazdák.
Az agrárigazgatóság statisztikája szerint a megyében idén kevéssel több mint ezer hektáron termeltek répát. A legnagyobb területen, 548 hektáron a románvásári Agrana cukorgyárral szerződtek a gazdák. A botfalusi gyár 357 hektár termését kötötte le, a ludasi Tereos cukorgyár pedig 185 hektárnyi répát szerződött le. Érdemes megjegyezni, hogy az egyetlen hazai tulajdonú cukorgyár a botfalusi, az Agrana német, a Tereos francia tulajdonban van. A rendszerváltáskor harmincnál több (!) cukorgyár működött az országban, mára csak az előbb említett három gyár dolgoz fel cukorrépát. A többit sorra bezárták, vagy privatizálás után csődbe vitték külföldi tulajdonosaik. Legutóbb a nagyváradi egységet, a Cristal márkanevű cukrot előállító gyárat zárták be, jelenleg a külföldről érkező cukor raktározására, csomagolására használják.
– Kapásnövényként a répának kiemelt szerepe van a vetésforgóban – értékelte érdeklődésünkre Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. – A rendszerváltás után voltak csúcsévek, amikor közel négyezer hektáron termeltek répát a háromszéki gazdák. Nem véletlenül: mifelénk a klíma és a talajviszonyok igen kedvezőek a répának, s volt idő, amikor országos szinten Háromszék első volt a répatermesztésben. Fontos, hogy a répa biztos kultúra, a cukorgyárakkal kötött szerződéseknek köszönhetően nem kell keresni neki a piacot. A talajviszonyok teljesen megfelelnek, az egyik legjobban teljesítő megye voltunk, és lehetünk ezután is, országos szinten. Nem is olyan nagyon régen komoly kétkezi munkára volt szükség a répatermesztéshez. Ma már a vetéstől a betakarításig teljesen gépesítve van a termelés, sőt, ma már a kiszedett répát is géppel rakják a szállító járművekre – ecsetelte a répatermesztés előnyeit Könczei.
Kelemen Attila idén két hektáron termelt répát. Mérlegelés utáni eredménye: hektáronként harmincnyolc tonna. Jó eredménynek tartja ezt, elégedett a terméssel. Az időjárás ilyen is, olyan is volt idén. Esett is, de nem mindig akkor, amikor kellett volna. Sajnos, nincs öntözési lehetősége, ha tudott volna locsolni, biztosan ennél jobb eredményt ért volna el. A korábbi években legtöbb öt hektáron termelt répát Kelemen. Sajnos, meg is égette vele magát: a cukorgyár, amellyel szerződött, még tavalyelőtti pénzével is tartozik. Most ígéretet kapott, hogy legalább a tavalyi elmaradásokat kifizetik. De ha ez így megy tovább, alighanem fel fog hagyni a termesztéssel. Valóban jó kultúra a répa, jövedelmet hoz, de ha a felvásárlók nem tartják be szerződéses kötelezettségüket, nem fizetnek idejében, akkor bizony kikerül a vetésforgóból. Minden attól függ, hogy az idén leadott répáért mikor kapja meg a pénzt. Ha nem megy, nem fogja erőltetni, répa helyett inkább kukoricát vet majd nagyobb területre – mondta el érdeklődésünkre.
