Megdorgálhatta, sarokba is állíthatta államtitkárát a tanügyminiszter, miután előbbi azt merészelte nyilatkozni, hogy reméli, a második félévben tantermi oktatással folytathatják a tanulást a diákok.
Sorin Ion nem azt mondta, hogy márpedig a kormány bukásához vezet az iskolák zárva tartása, csupán egy emberibb gesztust tett, bizakodásának adott hangot, hogy az oktatás háza táján a második félévre talán rendbe jöhetnek a dolgok. Politikai főnöke, az igen szerény képességű Monica Anisie tárcavezető mégis fontosnak érezte a pontosítást: az lesz, amit a járványügyi helyzet megenged majd. Vagyis folytatja az elhíresült elemző taktikát, kínosan ügyelve arra, nehogy véletlenül olyasmit ígérjen, amit számon is lehet majd kérni.
Márpedig a mostani politikai döntéshozóknak egyszer felelniük kell azért, hogy fütyülve a nemzetközi gyakorlatra, a tudományos vélekedésekre, durván megfosztottak oktatáshoz való joguktól közel hárommillió diákot. Közülük egymilliónyinak még esélye sincs arra, hogy valamilyen formában részesüljön a távoktatásnak nevezett, szűkös iskolapótlékból. Főként vidéken élők, illetve nélkülöző, szegény családból származó gyermekek – akiknek egyedüli esélyük a felzárkózásra a tanulás – még jobban lemaradnak, elszigetelődnek, a tanító s a tanár hangja őket alig vagy egyáltalán nem éri el. Ezáltal pedig tovább mélyül a szakadék a társadalmi rétegek között, s a jelek szerint a legtöbb funkcionális analfabétával büszkélkedő államhatalom megengedheti magának, hogy több százezer embert még reménytelenebb, még kilátástalanabb helyzetbe sodorjon. A kormányzó politikai elit még egy reménysugarat sem kíván éltetni, ehelyett a főhivatalnokok rezzenéstelen arccal üzenik, elemzünk, mérlegelünk, s majd döntünk.
A funkcionális analfabéták szomorú országa ellenben magas árat fog fizetni az oktatás szétcincálásáért. Az egész világban dúl a járvány, a szakemberek – nem az Orban- és Iohannis-féle arctalanok – mégis rendületlenül állítják, hogy az iskola az utolsó intézmény, amelyet be kell zárni. Michael Wagner, a koronavírus iskolákban való terjedését vizsgáló bécsi kutatócsoport tagja azt nyilatkozta a tekintélyes Science tudományos lapnak, nem állítható, hogy az oktatási intézményekben nem terjedne a vírus, ám ennek ellenére nagyon megfontolandó a tantermi oktatás felfüggesztése, mert a gyermekek számára a következmények rendkívül súlyosak. Mi több, egy hazai kimutatás szerint az online oktatás bevezetése után két héttel a 0–19 év közöttiek fertőződési aránya csupán 0,1 százalékkal csökkent. Ez pedig azt is jelenti, hogy az iskola csekély fertőződési kockázatot jelent, egy németországi kimutatás pedig szintén arra hívta fel figyelmet, hogy a megfertőződött gyermekek nagy többsége nem a tanintézményben találkozott a vírussal.
Az iskolabezárókat, a választásokra melegítő Iohannist, illetve Orbant és csapatát az effélék mégsem érdeklik, a tanintézmények várható megnyitása számukra nem téma. Hallgatnak, s cinikusan akár arra is gondolhatnak, sebaj, mert az évek, évtizedek múltán jelentkező társadalmi és mentális problémákat úgysem nekik kell majd megoldaniuk.