Az egyházalapító unitárius püspökre, Dávid Ferencre (1520–1579) emlékeznek hagyományos módon a magyar unitáriusok novemberben, halálának hónapjában, amikor egy nap emlékére kondulnak meg minden templom harangjai.
Számunkra, sepsiszentgyörgyi unitáriusok számára azért különös ünnep a tavalyi és az idei – fejtette ki vasárnapi ünnepi beszédében Kovács István, a helybeli egyházközség lelkésze –, mert második éve annak, hogy városunkban Luther, Kálvin és Márton Áron püspök szobrai mellett Dávid Ferenc egész alakos szobra is látható, a háromnyelvű emléktábla pedig tudtára adja bárkinek, hogy ő volt Erdély első protestáns püspöke, aki meghatározta az erdélyi fejedelemségben zajló reformációt, hiszen püspöksége idején, 1568-ban fogadta el az országgyűlés a vallásszabadság törvényét.
Kovács István értékelte Dávid Ferenc tevékenységét, munkásságát, mártíralakját. „Évente beemeljük őt a múltból, minket megerősítő üzeneteivel együtt, a napi nehézségek és megpróbáltatások közepette is, mert szellemi arcélét jelző értékei ma is hatnak, s tudnunk kell, hogy fel kell emelkednünk üzenetei szintjére” – mondotta.
Az ünnepi megemlékezés hangulatát Kolcsár József színművész és Kisgyörgy Bence tanuló fellépése emelte Szilágyi Domokos és József Attila verseivel, közreműködtek a művészeti líceum zeneszakos tanulói. A résztvevők közösen helyezték el az emlékezés virágait Dávid Ferenc parkban álló szobránál.
