Saját források átirányításával kénytelen fedezni Kovászna Megye Tanácsa az alárendeltségébe tartozó szociális és gyermekjogvédelmi rendszerben dolgozók múlt havi bérelmaradását. A kormány átverte az önkormányzatokat, és törvényben rögzített kötelezettsége ellenére továbbra sem biztosítja a szolgáltatások költségeinek rá eső részét. Tamás Sándor, a testület vezetője tegnap Vass Mária vezérigazgatóval közös sajtóértekezletén ismertette: elnöki rendelettel hárommillió lejt utalt ki az októberi fizetésekre, a pénz legkésőbb december harmadikán jut el a jogosult alkalmazottakhoz. Kovászna megyének egyébként 11,2 millió lejt kellene kapnia a kormánytól.
Az elnök felidézte: hét évvel ezelőtt született egy sürgősségi kormányrendelet, mely a megyei szociális és gyermekjogvédelmi rendszerek finanszírozását szabályozza. Az előírások értelmében a kormány nagyjából kilencven százalékban fedezi a szolgáltatások ellenértékét (ideértve az azokat biztosító foglalkoztatottak bérét is), a fennmaradó rész előteremtése pedig a megyei önkormányzatokra hárul.
Tamás Sándor szerint az egymást váltó kormányok ezt az arányt azóta sem tartották be, a megyei testületeknek mindig nagyobb összeggel kellett hozzájárulniuk a rendszerek működéséhez. Lapunknak korábban Henning László alelnök úgy fogalmazott, hogy a bukaresti hozzájárulás évről évre változott, de mindig csökkent, 2019-ben már 60–40 százalék körüli volt az arány.
Tamás Sándor tegnap arról beszélt, hogy a 2020-as állami költségvetés januári elfogadásakor az arányt 50–50 százalékra tervezték, és az az ígéret hangzott el, hogy a kormány az első költségvetés-kiigazítás során törleszti a többletet, amit az önkormányzatok voltak kénytelenek biztosítani. Valójában ez sem volt teljesen igaz, hiszen a költségstandardokat (alapárakat) nem frissítették, az egy évvel korábbiakkal számoltak, és emiatt Bukarest hozzájárulása valójában csak huszonöt százalék volt. A júliusi költségvetés-kiegészítésnél ezen nem változtattak, a megyék nem kapták meg az ígért forrásokat. Kovászna Megye Tanácsánál már az év elején úgy határozták meg a kiadásokat, hogy kilenc hónapra biztosított legyen a szükséges pénzkeret a rendszer működtetéséhez, októberre azonban már nem tudtak forrásokat előteremteni. Tamás Sándor szerint tisztességtelen volt a kormány részéről, hogy év elején nem jelezte: előfordulhat, hogy az önkormányzatokra hárul majd a költségek nagyobb hányadának rendezése, mert akkor ennek megfelelően terveztek volna. A tavalyi év volt egyébként az egyetlen, amikor időben tisztázták a feltételeket, és nem voltak gondok a finanszírozás körül.
Milliók és ígéretek
Az elnök továbbá elmondta, közel két héttel ezelőtt, november 13-án a megyei önkormányzatok szövetsége nevében ő és további hat megyei testületi vezető tárgyalt Ludovic Orban kormányfővel a kialakult helyzetről. A miniszterelnök akkor azt ígérte, hogy „kedden vagy szerdán a költségvetés-kiegészítésben ott lesznek a szükséges összegek”. Kedd és szerda azóta már kétszer is volt, de a most hétfői kormányülésen elfogadott büdzsékiigazító sürgősségi rendeletben sem szerepelt semmi erről. A probléma országos szintű, a Tamás Sándor által nyilvánosságra hozott összesítés szerint 875 millió lejre lenne szükség a megyei alárendeltségű szociális rendszerek – gyermekjogvédelmi intézmények, öregotthonok, fogyatékkal élőket érintő szolgáltatások – finanszírozására. Háromszéknek összesen 11,2 millió lejjel tartozik a kormány, ebből 10,5 milliónak a megyei gyermekjogvédelmi rendszerbe kellene befolynia, hétszázezernek a fogyatékkal élő személyeknek biztosított szolgáltatásokra. A legmagasabb összeg egyébként Vaslui megyében hiányzik, közel 48 millió lej, a másik véglet pedig Hunyad megye 2,1 millió lejjel. Több harminc millió lej körüli tétel is szerepel a lajstromban, és egy kivétellel általában 10 millió lej fölötti összegekkel adósa a kormány a megyei önkormányzatoknak. A szomszédos megyék is elég rosszul állnak, Hargita megyében már korábban gondok akadtak a bérek kiosztása körül, a kormány ez esetben 18,6 millió lejjel adós.
Összegereblyélték a pénzt
„A kormány becsapott minket, és egyúttal a törvény által előírt kötelezettségeit sem teljesítette” – jelentette ki az elnök, hozzátéve: az önkormányzat nem hagyhatta a dolgozókat fizetés nélkül, az elmúlt napokban „összegereblyélték” saját forrásokból az októberi elmaradt bérek törlesztéséhez szükséges hárommillió lejt, amit már át is irányítottak a közpénzügyi igazgatósághoz, amely a további eljárást lebonyolítja. Ez pár napba telik, így legkésőbb jövő hét csütörtökén mindenki megkapja az elmaradt fizetését. Újságírói kérdésre válaszolva Tamás Sándor kijelentette: a szükséges összeget nem a beruházásokra szántakból faragták le.
Vass Mária, a szociális és gyermekjogvédelmi vezérigazgatóság vezetője elmondása szerint 22 éves irányítói tevékenysége alatt nem tapasztalt ilyen helyzetet, amit súlyosbít, hogy a járvány miatt az alkalmazottjaikon még nagyobb a nyomás (negyven körüli a fertőzöttek száma, alkalmazottak és gondozottak összesen, gócpontok viszont nincsenek), és közben még a béreikért is aggódniuk kell. Ehhez kapcsolódóan Tamás Sándor cinikusnak minősítette, hogy a kormány pont akkor viszonyul így, amikor a szolidaritás, egymás megsegítése lenne a legfontosabb.
Háromszéken a szociális és gyermekjogvédelmi rendszerben összesen 581 alkalmazott dolgozik, akik 1086 rászorulóért felelnek, közülük 641 kiskorú, hatvan fogyatékkal élő felnőtt, illetve 85-en öregotthonban lakó idősek. Megyeszinten összesen 33 gyermekvédelmi központ működik (nappali, rehabilitációs, valamint otthonok), a fogyatékkal élők számára három (otthon és rehabilitációs), illetve Hidvégen egy öregotthon. Az alkalmazottak többsége (472) a központokban tevékenykedik.
