A koronavírus járvány megfékezésére elrendelt korlátozások miatt a hagyományos, a székely vértanúk márciusi napjára tervezett ünnepség helyett a Székely Nemzeti Tanács vezetői csütörtökön Sepsiszentgyörgyön, szűk körben adták át a szervezet által alapított Gábor Áron-díjat Farkas Árpád költőnek, lapunk munkatárásnak, volt főszerkesztőjének. A több mint félszázadnyi költői, valamint meghatározó közéletformáló pályát maga mögött tudó Farkas Árpád – aki egészségi állapota miatt nem tudott személyesen megjelenni - „a székelység közérzetének hiteles irodalmi megjelenítéséért, az egyetemes magyar irodalmon belüli székely irodalom távlatnyitó műveléséért, a székely nemzettudat megerősítéséért, irodalmi és közéleti munkásságának elismeréseként” részesült a kitüntetésben.
A szerény, de mégis ünnepélyes eseménynek az SZNT sepsiszentgyörgyi székháza adott otthont. Nyitásként Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke Farkas Árpád Avaron című versét szavalta el, majd reményének adott hangot, hogy a kitüntetéssel örömöt tudtak szerezni. Gazda Zoltán szerint a díj az elismerése mindannak, ami Farkas Árpád életműve révén besugárzott Székelyföldre, Erdélybe, a teljes Kárpát-medencébe.
Farkas Árpád laudációját annak szerzője, Csinta Samu újságíró, az SZNT alelnöke olvasta fel. Farkas Árpád olyan alkotó – mutatott rá –, aki saját bevallása szerint több erdélyi költőtől (a nemzedékközelieket is beleértve) eltérően „túlélte magát, de korántsem könnyed, boldog felszusszanással”. Fiatalon kortársaihoz hasonlóan őt is megérintette az emberarcú szocializmus eszménye, de másokhoz képest szerencsésebb volt, hiszen azonnal orrba is vágta, amikor személyesen bepillantást nyert a hazug, embertelen hatalom kulisszái mögé, ami végérvényesen meghatározta világlátását. Sepsiszentgyörgyre érkezése, mely a megyealapítás első négy emlékezetes esztendejével azonosítható, tovább erősítette ezt a világlátást, és Csinta Samu szerint ebből fakadt a rendszerváltás utáni, Farkas Árpád által főszerkesztett Háromszék című napilap közéletet alakító, karakteres hangja is. Közéleti érzékenysége és felelősségvállalása mindvégig megmaradt, és ha jóval ritkábban is, de hasonló erővel szólalt meg, ha a kor úgy kívánta, mint legutóbb az úzvölgyi kálvária kapcsán.
A laudációt elhangzását követően a díjat az egészségi állapota miatt távol maradó kitüntetett nevében lánya, lapunk főszerkesztő-helyettese, Farkas Réka vette át Izsák Balázstól. A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a magyar irodalomban Zrínyi Miklóstól kezdődően, Petőfi Sándoron, Ady Endrén, Dsida Jenőn keresztül a kortárs költőkig nem egyszer a nemzet lelkiismerete szólalt meg alkotásaik révén. Boldoggá teszi, hogy Farkas Árpád által a Székelyföldön is többszörösen megszólalhatott a nemzet lelkiismerete – fogalmazott.
Farkas Réka sajnálatát fejezte ki, hogy édesapja nem lehetett jelen, hiszen nagyon készült a hagyományos márciusi, a Székely Vértanúk Napjára időzített díjátadóra. Tervei szerint a Lóvátevők című, időközben már nyomtatásban újra megjelent írását olvasta volna fel az alkalomból, mely a Székely Nemzeti Tanács 2003-as megalakulásának előestéjén született, és az akkori igencsak zavaros időket és viszonyokat írta le. Farkas Réka továbbá elmondta: üzenetet sajnos nem hozhatott Farkas Árpádtól, de a maga részéről úgy vélte, hogy amint édesapja egész élete, munkássága ellenszélbe zajlott, az SZNT-ről is elmondható ugyanez. Román és sokszor magyar ellenszélben küzdöttek, küzdenek székely közösség megmaradásáért, amit édesapja mindvégig figyelemmel követett, támogatott és nagyra értékelt.
Az esemény záró momentumaként Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatásért felelős alelnöke a díjazott Magyarország című, általa megzenésített versét adta elő gitárkísérettel. Elmondása szerint ezt még maga Farkas Árpád sem hallhatta, nyilvánosan pedig első alkalommal szólt.
