A kórházban levők száma egy nap alatt 468-cal csökkent, az elmúlt 24 óra alatt jelentett elhalálozások száma pedig az előző naphoz képest 46-tal, a szombati összesítésben 135 elhunyt szerepel (köztük egy harmincas, három negyvenes, 14 ötvenes, 33 hatvanas, 45 hetvenes és 38 nyolcvanas éveiben járó személy, mindegyikük társbetegséggel is küzdött), van közöttük háromszéki is. Megyénkben ismét elég sok, 70 új fertőzést igazoltak, ezzel már 4328-ra emelkedett a járvány kezdetétől ismert fertőzések száma, a kéthetes fertőzöttségi mutatónk azonban kicsit csökkent, a pénteki 2,27-ről 2,25 ezrelékre. Hargita megyében 20 új eset van, összesen 4804, a fertőzöttségi mutató pedig 1,08 ezrelék. Országszinten összesen 508 345 fertőzöttről tudni, közülük 399 207 már meggyógyult, 12 186 pedig elhunyt. Jelenleg 44 941 igazoltan fertőzött személy tartózkodik házi, 11 979 pedig intézményes elkülönítésben, a karanténban levő (kontakt-)személyek száma pedig megközelíti a 80 ezret.

Egy napra felfüggesztik a kijárási korlátozást

A parlamenti választások napján, vasárnap ideiglenesen felfüggesztik a koronavírus-járvány miatt elrendelt országos kijárási korlátozásokat, és igazoló nyilatkozat nélkül elhagyhatják lakhelyüket a vesztegzár alá vont települések lakói. Erről pénteki ülésén döntött a kormány.

A kijárási korlátozásokat a szavazópolgárok (nagykorúak) számára vasárnap reggel 5 órától hétfő hajnali 1 óráig függesztik fel. Ez utóbbi időpont magyarázatául Ludovic Orban miniszterelnök elmondta: a választási törvény ősszel elfogadott módosítása lehetővé teszi, hogy a zsúfolt szavazókörzetekben a 21 órai hivatalos záróra után – legkésőbb éjfélig – folytatódjék a voksolás és leadhassák szavazatukat azok, akik 21 órakor még sorban állnak. “Nekik lehetőséget kell biztosítani, hogy hazamenjenek” – jelentette ki.

A választási bizottságok tagjai, a jelöltek, az akkreditált megfigyelők és a választások lebonyolításában résztvevő műszaki személyzet tagjai megfelelő igazolással a választást követő éjszakán –az általános, 23 és 5 óra közötti kijárási tilalom idején is – szabadon közlekedhetnek.

A november 9-től hatályba a kijárási tilalom értelmében éjjel 23 és 5 óra között csak azok léphetnek büntetlenül az utcára, akik munkahelyi igazolással, vagy saját felelősségre megírt nyilatkozattal igazolják, hogy munkavégzés, halaszthatatlan orvosi ellátás, gyógyszerbeszerzés, rászorulók gondozása, vagy a családban történt haláleset miatt hagyták el lakhelyüket.

Napközben is kijárási nyilatkozatot kell írniuk azoknak, akik vesztegzár alá vont településen élnek, ez alól azonban a választás kivétel, a lakástól a szavazókörzetig egyéni felelősségvállalási nyilatkozat nélkül is elmehetnek a választók. A házi karanténban levőkre ez a könnyítés nem vonatkozik, ők mozgóurna igénylésével élhetnek szavazati jogukkal.

A külföldről érkezőknek nem kell karanténba vonulniuk, ha orvosi papírokkal tudják igazolni, hogy az elmúlt 90 napban átestek a koronavírus-fertőzésen – közölte Raed Arafat. Az országos katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője kiemelte: a rendelkezés nem érvényes azokra, akiknél a fertőzést az elmúlt 14 napban mutatták ki.

Újabb hullámra számít Arafat

Most csökkenőben van az új koronavírus-fertőzések száma, de a jövő év elején újabb hullámmal kell számolnunk – véli Raed Arafat, aki szerint a járvány alakulása attól függ, hogy továbbra is hajlandóak leszünk-e minimalizálni a találkozásokat, avagy sem. Az államtitkár szerint december 14-én ismét meghosszabbítják a vészhelyzeti állapotot Romániában, de országos szintű lezárás nem lesz, továbbra is helyi vesztegzárakat rendelnek el, ahol ez szükséges, a karanténba helyezett települések zömében ugyanis sikerült fékezni a járvány terjedését, csak ott nem, ahol a lakosok nem vették komolyan a szabályokat, és hamis nyilatkozatokkal jártak-keltek. Arafat úgy véli, nehéz időszak következik, mert az ünnepek alkalmával a lakosság ki akar mozdulni, össze akar ülni, nagyobb társasági életet akar élni.

Kétmillió oltás havonta

Fél év alatt 13 millió embert lehet immunizálni a koronavírussal szemben –vélekedik Valeriu Gheorghiţă, az oltási kampány koordinátora, aki szerint a kampány sikere a közbizalomtól függ. Elmondta: a vakcinát a fővárosi Cantacuzino Intézetben tárolják, innen osztják el az ország hat katonai kórházába, Temesvárra, Brassóba, Kolozsvárra, Iaşi-ba, Konstancára és Craiovára. Az oltásokat az ország különböző területein létrehozott 850-900 oltóközpontban végzik, amelyek egy része egészségügyi egységekben lesz, de ezeken kívül is létrehoznak centrumokat. Becslések szerint minden központban mintegy ötezer embert lehet beoltani havonta, ami azt jelenti, hogy fél év alatt több mint 13 millió személyt lehet immunizálni a koronavírussal szemben – magyarázta Gheorghiţă. Hozzátette: az egészségügyi dolgozók több mint 80 százaléka, a Covid-kórházak személyzetének pedig több mint 95 százaléka igényli az oltást. Az oltáskampány első szakaszában mintegy 500 000 egészségügyi alkalmazottat és 3500 szociális gondozót fognak beoltani. Mivel a tervek szerint Románia első fázisban egymillió adagot fog kapni a vakcinából, gyakorlatilag a teljes egészségügyi és egészségügyi-szociális gondozói személyzetnek jut majd az első szállítmányból – mondta Gheorghiţă. Azt is közölte, hogy az óvodai dolgozók a második adag megérkezésekor részesülnek majd a vakcinából.